A határozatot a tizenöt tagú Biztonsági Tanács négy tagja támogatta, kilencen ellene szavaztak, két ország pedig tartózkodott. Az Irán elleni valamennyi szankció közép-európai idő szerint vasárnap hajnali 2 órakor ismét érvénybe lép, miután az Európai Hármak (E-3, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) harmincnapos úgynevezett snapback folyamatot kezdeményezett, azzal vádolva Teheránt, hogy megsértette az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött és októberben lejáró megállapodást. Irán ebben vállalta, hogy a nemzetközi szankciók feloldása ellenében korlátozza atomprogramját.

Diplomaták közölték, hogy nem volt esély a szankciók újbóli életbe léptetése hathónapos késleltetésére, miután Iránnak és a három európai országnak nem sikerült túljutni a holtponton. "A tanács teljesítette a (megállapodást hatályba léptető) 2231.határozatban szereplő snapback eljáráshoz szükséges lépéseket, így az Irán elleni ENSZ-szankciók a hét végén ismét érvénybe lépnek" – mondta Barbara Wood, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete. Woodward ugyanakkor hozzátette, készek folytatni a tárgyalást Iránnal az atomprogramjával kapcsolatos nemzetközi aggodalmakra adandó diplomáciai válasz érdekében.

Mint mondta, ez lehetővé teheti a szankciók feloldását.

Az európai hatalmak felajánlották a szankciók visszaállításának hathónapos késleltetését, hogy legyen idő egy hosszú lejáratú megállapodásról szóló tárgyalásokra, ha Irán ismét beengedi az ENSZ nukleáris megfigyelőit a natanzi, fordói és iszfaháni atomlétesítményekbe, válaszul a dúsított uránkészlettel kapcsolatos aggodalmakra, és tárgyalni kezd az Egyesült Államokkal.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter "jogilag semmisnek" nyilvánította a szankciók hétvégi visszaállítását. "Az Egyesült Államok elárulta a diplomáciát, de az E3 el is temette" – mondta a BT ülésén Aragcsi. Hozzátette: a snapback "jogilag érvénytelen, politikailag meggondolatlan és ügyrendileg hibás".

A BT-ülés után Aragcsi újságírók előtt kijelentette: "Irán soha nem fog engedni a nyomásnak. Csak a tiszteletre reagálunk. A választás világos: eszkaláció vagy diplomácia". Hozzátette, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megfigyelői jelenleg Iránban vannak, hogy megvizsgálják az atomlétesítményeket, a NAÜ főigazgatójával, Rafael Grossival kötött megállapodása alapján.

Az ellenőrzések e héten történt újrakezdését az AFP megkeresésére a NAÜ is megerősítette.

Mahmúd Peszeskján iráni elnök New Yorkban kijelentette: készek az átláthatóságra a magas fokon dúsított uránjuk kapcsán. Hozzátette: országának nincs szándékában kilépni az atomsorompó-szerződésből. Peszeskján szerint az Egyesült Államok sosem volt teljesen őszinte az iráni atomprogram kapcsán, még a júniusi amerikai légitámadások előtt sem.

Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy nem kerül sor a szankciók újbóli életbe léptetésére, sejtetve ezzel, hogy nem alkalmazza a hét végén életbe lépő ENSZ-szankciókat. "Nincs és nem is lesz snapback. Minden, a 2015 előtti biztonsági tanácsi szankciók életre keltésére irányuló kísérlet semmis" – mondta Dmitrij Poljanszkij.

2015-ben Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína megkötötte Iránnal az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről szóló megállapodást.

Donald Trump amerikai elnök első mandátuma idején, 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, és visszaállította az Egyesült Államok által elrendelt büntetőintézkedéseket. Irán ezt követően felhagyott egyes kötelezettségvállalásainak teljesítésével, egyebek mellett az urándúsítás területén.

Irán a nyugati országok gyanúja szerint atomfegyverre kíván szert tenni, amit Teherán tagad,

és védelmezi a polgári célú atomprogramhoz való jogát. Tárgyalások és számos figyelmeztetés után, néhány héttel a 2231. határozat által ratifikált megállapodás lejárta előtt Franciaország, Nagy-Britannia és Németország augusztus végén elindította a snapback eljárást, amelynek keretében 30 napon belül vissza lehet állítani a szankciókat.