Infostart.hu
eur:
379.87
usd:
324.67
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
A római Colosseum újonnan helyreállított alagsorát bemutató sajtóbejárás egyik résztvevője megnézi a föld alatti építményeket 2021. június 25-én. Az ókori műemlék felújításának második szakaszában végzett két és fél évig tartó munkálatok eredeményeképpen látogathatókká váltak a küzdőtér alatti termek és folyosók, ahol a gladiátorok és vadállatok egykor a harcukra készültek.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Riccardo Antimiani

Gyilkolja az olaszokat a hőség, de Magyarország is veszélyes zónában

Egyre elviselhetetlenebbek a nyári hőhullámok, erről tanúskodik egy friss felmérés.

Tavaly nyáron több mint 62 700 ember életét követelte a hőhullám Európában, ami csaknem 25 százalékos növekedés 2023-hoz képest – derül ki a barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) Nature Medicine című szaklapban frissen ismertetett tanulmányából.

„Több mint 181 ezer, a hőséghez köthető halálozás volt a kontinensen 2022 nyarától 2024 nyaráig”

– mondta Joan Ballester Claramunt, a tanulmány fő szerzője.

Ahogy 2002-ben és 2023-ban, tavaly is Olaszország volt a leginkább érintett ország, ahol 2024. június 1. és szeptember 30. között becslések szerint 19 ezren haltak meg a hőhullámmal összefüggő okból. Spanyolország több mint 6700 halálesettel tavaly a második helyen állt, majd Németország következett, ahol mintegy 6300 halálesetet regisztráltak. Görögország 6000 halálozással, és Románia több mint 4900 halálesettel a negyedik és ötödik helyen állt.

A rangsor módosul, ha a hőhullámok okozta halálesetek becsült számát népességarányosan veszik figyelembe. A tanulmány szerint így már Görögország kerül az első helyre egymillió lakosra jutó 574 halálozással, mögötte Bulgária áll 530, majd Szerbia 379 halálesettel. A tanulmányban vizsgált 32 ország közül 15-ben a tavalyi nyár követelte a legtöbb ember életét az elmúlt években.

Ugyanakkor egyes országokban, mint például Németországban, Spanyolországban és Franciaországban, a 2022-es nyár volt rosszabb e tekintetben.

A Lancet Countdown is nyomon követi, 2014 óta, évente átlagosan hány napot vannak kitéve emberek ez egyes országokban az egészségüket veszélyeztető mértékben magas hőmérsékletnek. A kutatóközpont azokat a veszélyesen magas hőmérsékletű napokat számolja ebbe bele, amelyek az ember okozta klímaváltozásnak tulajdoníthatóak. Ez látható az alábbi grafikonon, a legfrissebb adatok 2023-ból származnak.

Magyarországon 2023-ban 31 ilyen nap volt, a 2014-es 21 naphoz képest, ebben az időszakban

hazánkban nőtt az egyik legnagyobb mértékben a veszélyesen meleg napok száma.

Az adatokból látható egy növekvő trend Olaszország esetében, amelyet abszolút értékben a legnagyobb mértékben sújtanak a hőhullámok. 2023-ban 44 ilyen nap volt az országban, míg 2014-ben még csak 34 ilyen napot jegyeztek fel.

Spanyolországban az ilyen napok száma konzisztensen magasan áll, a 2014-es 35 nappal szemben 2023-ban 36 ilyen nap volt, bár voltak kiugrások. Németországban figyelhető meg a legnagyobb relatív növekedés, a 2014-es 21 napról 2023-ra 35 napra ugrott fel a veszélyesen magas hőmérsékletű napok száma.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×