Infostart.hu
eur:
355.15
usd:
310.54
bux:
142467.45
2026. július 10. péntek Amália
A római Colosseum újonnan helyreállított alagsorát bemutató sajtóbejárás egyik résztvevője megnézi a föld alatti építményeket 2021. június 25-én. Az ókori műemlék felújításának második szakaszában végzett két és fél évig tartó munkálatok eredeményeképpen látogathatókká váltak a küzdőtér alatti termek és folyosók, ahol a gladiátorok és vadállatok egykor a harcukra készültek.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Riccardo Antimiani

Gyilkolja az olaszokat a hőség, de Magyarország is veszélyes zónában

Egyre elviselhetetlenebbek a nyári hőhullámok, erről tanúskodik egy friss felmérés.

Tavaly nyáron több mint 62 700 ember életét követelte a hőhullám Európában, ami csaknem 25 százalékos növekedés 2023-hoz képest – derül ki a barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) Nature Medicine című szaklapban frissen ismertetett tanulmányából.

„Több mint 181 ezer, a hőséghez köthető halálozás volt a kontinensen 2022 nyarától 2024 nyaráig”

– mondta Joan Ballester Claramunt, a tanulmány fő szerzője.

Ahogy 2002-ben és 2023-ban, tavaly is Olaszország volt a leginkább érintett ország, ahol 2024. június 1. és szeptember 30. között becslések szerint 19 ezren haltak meg a hőhullámmal összefüggő okból. Spanyolország több mint 6700 halálesettel tavaly a második helyen állt, majd Németország következett, ahol mintegy 6300 halálesetet regisztráltak. Görögország 6000 halálozással, és Románia több mint 4900 halálesettel a negyedik és ötödik helyen állt.

A rangsor módosul, ha a hőhullámok okozta halálesetek becsült számát népességarányosan veszik figyelembe. A tanulmány szerint így már Görögország kerül az első helyre egymillió lakosra jutó 574 halálozással, mögötte Bulgária áll 530, majd Szerbia 379 halálesettel. A tanulmányban vizsgált 32 ország közül 15-ben a tavalyi nyár követelte a legtöbb ember életét az elmúlt években.

Ugyanakkor egyes országokban, mint például Németországban, Spanyolországban és Franciaországban, a 2022-es nyár volt rosszabb e tekintetben.

A Lancet Countdown is nyomon követi, 2014 óta, évente átlagosan hány napot vannak kitéve emberek ez egyes országokban az egészségüket veszélyeztető mértékben magas hőmérsékletnek. A kutatóközpont azokat a veszélyesen magas hőmérsékletű napokat számolja ebbe bele, amelyek az ember okozta klímaváltozásnak tulajdoníthatóak. Ez látható az alábbi grafikonon, a legfrissebb adatok 2023-ból származnak.

Magyarországon 2023-ban 31 ilyen nap volt, a 2014-es 21 naphoz képest, ebben az időszakban

hazánkban nőtt az egyik legnagyobb mértékben a veszélyesen meleg napok száma.

Az adatokból látható egy növekvő trend Olaszország esetében, amelyet abszolút értékben a legnagyobb mértékben sújtanak a hőhullámok. 2023-ban 44 ilyen nap volt az országban, míg 2014-ben még csak 34 ilyen napot jegyeztek fel.

Spanyolországban az ilyen napok száma konzisztensen magasan áll, a 2014-es 35 nappal szemben 2023-ban 36 ilyen nap volt, bár voltak kiugrások. Németországban figyelhető meg a legnagyobb relatív növekedés, a 2014-es 21 napról 2023-ra 35 napra ugrott fel a veszélyesen magas hőmérsékletű napok száma.

Címlapról ajánljuk

Váltás a Nemzeti Filmintézet élén, visszavonták Káel Csaba megbízatását is

Visszavonták a Nemzeti Filmintézet (NFI) igazgatóságának, köztük Káel Csaba igazgatósági elnöknek a megbízatását – közölte Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár a Facebook-oldalán.
Tisza-kormány: jönnek az uniós milliárdok Magyarországra, megtette az első feljelentéseket Ruff Bálint

Tisza-kormány: jönnek az uniós milliárdok Magyarországra, megtette az első feljelentéseket Ruff Bálint

Mozgalmas napot zárt a magyar politika: a kormány három lépcsős tervvel reagál az egyre súlyosabb vízválságra, vízátvezetéseket terveznek, miközben Ruff Bálint Vagyonvisszaszerzési Hivatala újabb kiemelt feladatot kaphat. A parlament jövő héten kétnapos rendkívüli ülést tart, a TASZ pedig arra figyelmeztetett, hogy tömegesen vettek fel embereket a nemzetiségi névjegyzékbe a beleegyezésük nélkül. Az Európai Tanács jóváhagyta Magyarország módosított helyreállítási tervét, 10 milliárd eurónyi forrást hívhat le Magyar Péter kabinetje.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×