Infostart.hu
eur:
378.11
usd:
317.86
bux:
130328.22
2026. február 10. kedd Elvira
A római Colosseum újonnan helyreállított alagsorát bemutató sajtóbejárás egyik résztvevője megnézi a föld alatti építményeket 2021. június 25-én. Az ókori műemlék felújításának második szakaszában végzett két és fél évig tartó munkálatok eredeményeképpen látogathatókká váltak a küzdőtér alatti termek és folyosók, ahol a gladiátorok és vadállatok egykor a harcukra készültek.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Riccardo Antimiani

Gyilkolja az olaszokat a hőség, de Magyarország is veszélyes zónában

Egyre elviselhetetlenebbek a nyári hőhullámok, erről tanúskodik egy friss felmérés.

Tavaly nyáron több mint 62 700 ember életét követelte a hőhullám Európában, ami csaknem 25 százalékos növekedés 2023-hoz képest – derül ki a barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) Nature Medicine című szaklapban frissen ismertetett tanulmányából.

„Több mint 181 ezer, a hőséghez köthető halálozás volt a kontinensen 2022 nyarától 2024 nyaráig”

– mondta Joan Ballester Claramunt, a tanulmány fő szerzője.

Ahogy 2002-ben és 2023-ban, tavaly is Olaszország volt a leginkább érintett ország, ahol 2024. június 1. és szeptember 30. között becslések szerint 19 ezren haltak meg a hőhullámmal összefüggő okból. Spanyolország több mint 6700 halálesettel tavaly a második helyen állt, majd Németország következett, ahol mintegy 6300 halálesetet regisztráltak. Görögország 6000 halálozással, és Románia több mint 4900 halálesettel a negyedik és ötödik helyen állt.

A rangsor módosul, ha a hőhullámok okozta halálesetek becsült számát népességarányosan veszik figyelembe. A tanulmány szerint így már Görögország kerül az első helyre egymillió lakosra jutó 574 halálozással, mögötte Bulgária áll 530, majd Szerbia 379 halálesettel. A tanulmányban vizsgált 32 ország közül 15-ben a tavalyi nyár követelte a legtöbb ember életét az elmúlt években.

Ugyanakkor egyes országokban, mint például Németországban, Spanyolországban és Franciaországban, a 2022-es nyár volt rosszabb e tekintetben.

A Lancet Countdown is nyomon követi, 2014 óta, évente átlagosan hány napot vannak kitéve emberek ez egyes országokban az egészségüket veszélyeztető mértékben magas hőmérsékletnek. A kutatóközpont azokat a veszélyesen magas hőmérsékletű napokat számolja ebbe bele, amelyek az ember okozta klímaváltozásnak tulajdoníthatóak. Ez látható az alábbi grafikonon, a legfrissebb adatok 2023-ból származnak.

Magyarországon 2023-ban 31 ilyen nap volt, a 2014-es 21 naphoz képest, ebben az időszakban

hazánkban nőtt az egyik legnagyobb mértékben a veszélyesen meleg napok száma.

Az adatokból látható egy növekvő trend Olaszország esetében, amelyet abszolút értékben a legnagyobb mértékben sújtanak a hőhullámok. 2023-ban 44 ilyen nap volt az országban, míg 2014-ben még csak 34 ilyen napot jegyeztek fel.

Spanyolországban az ilyen napok száma konzisztensen magasan áll, a 2014-es 35 nappal szemben 2023-ban 36 ilyen nap volt, bár voltak kiugrások. Németországban figyelhető meg a legnagyobb relatív növekedés, a 2014-es 21 napról 2023-ra 35 napra ugrott fel a veszélyesen magas hőmérsékletű napok száma.

Címlapról ajánljuk
Rubio érkezik, Vance vagy Trump jöhet – Magyarics Tamás: nem véletlen az időzítés

Rubio érkezik, Vance vagy Trump jöhet – Magyarics Tamás: nem véletlen az időzítés

Marco Rubio amerikai külügyminiszter – miután részt vesz a 62. Müncheni Biztonsági Konferencián – február 15-én és 16-án Szlovákiába és Magyarországra látogat. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető Budapesten magyar kormányzati vezetőkkel egyeztet a kétoldalú és regionális érdekek megerősítéséről, egyebek mellett a globális konfliktusok rendezését célzó békefolyamatok iránti elkötelezettségről, valamint az amerikai–magyar energetikai partnerség elmélyítéséről. Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint nem véletlen, hogy Rubio éppen Magyarországra és Szlovákiába látogat.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Keresik az irányt a tőzsdék - Mutatjuk, mi mozgatja ma a piacokat

Keresik az irányt a tőzsdék - Mutatjuk, mi mozgatja ma a piacokat

Emelkedéssel zárták a hétfői kereskedést az irányadó amerikai indexek, ma viszont inkább iránykeresés jellemzi a piacokat: a japán tőzsde reggel kiemelkedően teljesített a hétvégi japán választok eredménye után, az európai indexek pedig hol kis pluszban, hol mérsékelt mínuszban vannak napközben. Az amerikai tőzsdéken újabb csúcsdöntéssel indul a nap: új történelmi rekordot állított fel a Dow index, de a kép nem teljesen egységes, a Nasdaq lefelé vette az irányt a nyitást követő percekben. Makrofronton ma főként az Egyesült Államokból érkező adatokra figyeltek a befektetők délután, de nagyobb mozgásokat a részvényárfolyamokban a negyedéves vállalati eredmények hoztak inkább. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×