Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
A római Colosseum újonnan helyreállított alagsorát bemutató sajtóbejárás egyik résztvevője megnézi a föld alatti építményeket 2021. június 25-én. Az ókori műemlék felújításának második szakaszában végzett két és fél évig tartó munkálatok eredeményeképpen látogathatókká váltak a küzdőtér alatti termek és folyosók, ahol a gladiátorok és vadállatok egykor a harcukra készültek.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Riccardo Antimiani

Gyilkolja az olaszokat a hőség, de Magyarország is veszélyes zónában

Egyre elviselhetetlenebbek a nyári hőhullámok, erről tanúskodik egy friss felmérés.

Tavaly nyáron több mint 62 700 ember életét követelte a hőhullám Európában, ami csaknem 25 százalékos növekedés 2023-hoz képest – derül ki a barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) Nature Medicine című szaklapban frissen ismertetett tanulmányából.

„Több mint 181 ezer, a hőséghez köthető halálozás volt a kontinensen 2022 nyarától 2024 nyaráig”

– mondta Joan Ballester Claramunt, a tanulmány fő szerzője.

Ahogy 2002-ben és 2023-ban, tavaly is Olaszország volt a leginkább érintett ország, ahol 2024. június 1. és szeptember 30. között becslések szerint 19 ezren haltak meg a hőhullámmal összefüggő okból. Spanyolország több mint 6700 halálesettel tavaly a második helyen állt, majd Németország következett, ahol mintegy 6300 halálesetet regisztráltak. Görögország 6000 halálozással, és Románia több mint 4900 halálesettel a negyedik és ötödik helyen állt.

A rangsor módosul, ha a hőhullámok okozta halálesetek becsült számát népességarányosan veszik figyelembe. A tanulmány szerint így már Görögország kerül az első helyre egymillió lakosra jutó 574 halálozással, mögötte Bulgária áll 530, majd Szerbia 379 halálesettel. A tanulmányban vizsgált 32 ország közül 15-ben a tavalyi nyár követelte a legtöbb ember életét az elmúlt években.

Ugyanakkor egyes országokban, mint például Németországban, Spanyolországban és Franciaországban, a 2022-es nyár volt rosszabb e tekintetben.

A Lancet Countdown is nyomon követi, 2014 óta, évente átlagosan hány napot vannak kitéve emberek ez egyes országokban az egészségüket veszélyeztető mértékben magas hőmérsékletnek. A kutatóközpont azokat a veszélyesen magas hőmérsékletű napokat számolja ebbe bele, amelyek az ember okozta klímaváltozásnak tulajdoníthatóak. Ez látható az alábbi grafikonon, a legfrissebb adatok 2023-ból származnak.

Magyarországon 2023-ban 31 ilyen nap volt, a 2014-es 21 naphoz képest, ebben az időszakban

hazánkban nőtt az egyik legnagyobb mértékben a veszélyesen meleg napok száma.

Az adatokból látható egy növekvő trend Olaszország esetében, amelyet abszolút értékben a legnagyobb mértékben sújtanak a hőhullámok. 2023-ban 44 ilyen nap volt az országban, míg 2014-ben még csak 34 ilyen napot jegyeztek fel.

Spanyolországban az ilyen napok száma konzisztensen magasan áll, a 2014-es 35 nappal szemben 2023-ban 36 ilyen nap volt, bár voltak kiugrások. Németországban figyelhető meg a legnagyobb relatív növekedés, a 2014-es 21 napról 2023-ra 35 napra ugrott fel a veszélyesen magas hőmérsékletű napok száma.

Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs: a következő hónapokban egyes alvó vulkánok felébredése komoly gondokat okozhat

Harangi Szabolcs: a következő hónapokban egyes alvó vulkánok felébredése komoly gondokat okozhat

Tavaly 27 országban több mint hatvan vulkán tört ki, ami átlagosnak mondható szám, ugyanakkor több váratlan természeti jelenség is történt – mondta az InfoRádióban a HUN-REN ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője. A geológus szerint idén is várhatók nagy kitörések, a következő hónapokban pedig érdemes lesz odafigyelni Indonéziára, ahol egyes alvó tűzhányók felébredése akár nagyon komoly gondokat is okozhat.

Orbán Viktor a Fidesz-kongresszuson: 20 év kormányzás után is kész vagyok a feladatra

Országos kongresszuson mutatta be a Fidesz–KDNP a 106 egyéni képviselőjelöltjét a 2026-os országgyűlési választások előtt. A kongresszus mottója: „Fidesz – a biztos választás”. Orbán Viktor miniszterelnök felszólította a Fidesz-jelölteket, hogy a Lázárinfókhoz hasonlóan álljanak szóba mindenhol mindenkivel, és mindenképp beszéljenek a háborúról, a migrációról és a genderőrületről. Migránsok vagy biztonság? Gender vagy család? Béke vagy háború? – ez a választások tétje Orbán Viktor szerint.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×