Június 15-e és július 15-e között 113 százalékkal nőtt az irreguláris forgalom az Égei-tengeren, ez plusz teher a görög, illetve a török parti őrség számára, hiszen az ő feladatuk a Görögországba irányuló illegális bevándorlás megállítása - mondta Dócza Edith Krisztina.

Jó hír ugyanakkor, hogy a Frontex adatai szerint januártól júliusig csökkenés látszik a kelet-mediterrán útvonalon, ez mínusz 16 százalék az előző év adataihoz képest - tette hozzá a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. Idén az év első felében több mint 26 ezren használták ezt az útvonalat, főként afgánok, egyiptomiak és szudániak, de nagy számban vannak köztük irakiak és irániak is.

A görög kormány az elmúlt hónapokban szigorította migrációs politikáját.

Ezzel kapcsolatban az elemző kiemelte, hogy június végén Athén bejelentette, fokozza jelenlétét Líbia felségvizeinek közelében. "Ennek az a célja, hogy elrettentse a migránsokat attól, hogy a görög partok felé vegyék az irányt. A következő lépcsőfokra július 14-én kerül sor, amikor három hónapra felfüggesztették az Észak-Afrikából hajón érkező menedékkérők kérelmeinek az elbírálását, végül pedig most szeptember 3-án fogadott el egy új törvényjavaslatot a görög parlament, ami azt irányozza elő, hogy minden olyan irreguláris bevándorló, aki nem kapott menekültstátuszt, de az országban marad, ezzel egy bűncselekményt követ el."

A törvényjavaslatról fontos megjegyezni, hogy az elutasított menedékkérőknek 14 napjuk van arra, hogy elhagyják Görögországot - mondta Dócza Edith Krisztina.

Ha ezt az időszakot túllépik, 2-5 évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak. Kiszabható rájuk továbbá a pénzbírság is. Az illegális belépésért nagyjából 10 ezer eurós csekket kaphatnak a bevándorlók,

ha pedig újból belépnek Görögországba illegálisan, akkor ez az összeg akár 30 ezer euróra is emelkedhet.

A törvényjavaslat előirányozza azt is, hogy hosszabb távon is fogva tarthatók a bevándorlók, vagyis 18-ról 24 hónapra emelték a bevándorlóknak az őrizetbe vételének a maximális idejét - hangsúlyozta az elemző. Görögország további szigorításokat is tervez, például a miniszterelnök bejelentette, hogy 2026-ra több mint 100 kilométerrel fogják meghosszabbítani a török határon húzódó szögesdrót kerítést, ehhez a török tartományok is hozzájárulnak.

Törökországból is érkeznek pozitív hírek a migrációval összefüggésben. Erről az elemző elmondta: a tavaszi időszakban még megközelítőleg 1500-an tértek vissza naponta Törökországból Szíriába, ez a szám a nyár folyamán viszont már 2500-ra emelkedett. "Törökország abban bízik, hogy a következő időszakban véget fognak érni a mezőgazdasághoz, illetve a turizmushoz kötődő szezonmunkák, így ez fokozhatja a szírek hazavándorlását."

Szíria esetében azért indult meg ez a nagy hazavándorlási hullám, mert 2024 decemberében megdöntötték Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmát a felkelők, és ezáltal egy új irányvonal indult meg Szíriában. Tavaly még közel 3,5 milliós szír menekültközösség élt Törökországban, mostanra a számuk már lecsökkent két és fél millióra - hangsúlyozta az elemző.