Infostart.hu
eur:
367.83
usd:
335.37
bux:
143524.12
2026. november 18. szerda Jenő
Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke és frakcióvezetője (j) és Alexander Dobrindt, az ellenzéki német Keresztényszociális Unió, a CSU frakcióvezetője a parlamenti csoportok ülésére érkezik a berlini parlamentben 2024. november 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Május óta több mint tízezer embert fordítottak vissza a német határokon – és marad a szigor

Alexander Dobrindt német belügyminiszter szerint sikeres a sokat bírált határzár, és egy interjúban arról nem akart nyilatkozni, hogy meddig tartják fenn az intézkedést.

A május 6-án hivatalba lépett Merz-kormány első intézkedése volt, hogy egy nappal később rendkívül intézkedéseket rendelt el az ország határainak ellenőrzésében. A lépés mindenekelőtt azt célozta, hogy már a határon visszafordítsák a belépésre nem jogosult migránsokat. Az intézkedés nem volt viharoktól mentes, azon nyomban tiltakozást váltott ki valamennyi szomszédos országban. A német szigorítás mindenekelőtt Varsóban verte ki a biztosítékot. A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk a legkeményebben elutasította a Merz-kormány rendeletét, és másnap már hasonló válaszlépést jelentett be. A német–lengyel viszonyt ez azóta is megterheli, különös tekintettel arra, hogy azóta mind a berlini, mind a varsói kormány konkrét dátum nélkül meghosszabbította a ki-, illetve visszatoloncolási intézkedéseket.

Alexander Dobrindt belügyminiszter a Stern című magazin legfrissebb számában megjelent interjújában rendkívül hatékonynak nevezte az intézkedést. A kisebbik keresztény párt, a bajor CSU politikusa hangsúlyozta, hogy május óta több mint tízezer embert fordítottak vissza a német határokon, közöttük több száz olyan személyt is, aki menedékkérelemért folyamodott volna.

A miniszter nem részletezte, hogy a kiutasítások hogyan oszlottak meg az egyes határszakaszokon, aligha kétséges azonban, hogy azok oroszlánrésze a német–lengyel határon volt. Korábbi értesülések szerint az intézkedés mindkét ország esetében jelentős mértékben sújtotta az úgynevezett bevásárlóturizmust is.

A belügyminiszter szerint világszerte érzékelik, hogy megváltozott a német migrációs politika. Dobrindt nem értett egyet a berlini közigazgatási bíróság a közelmúltban hozott néhány olyan döntésével, amely jogellenesnek nyilvánította több befogadási kérelem elutasítását. Olyan esetekről volt szó, amikor az érintettek már német területen kértek menedékjogot, ami megfelel az EU dublini szabályozásának. Eszerint az adott országnak kötelessége lefolytatni az eljárást

„Minden intézkedés a a nemzeti és az európai jog keretein belül történik” – érvelt a miniszter, aki az elutasításokat illetően eseti döntésről beszélt.

Azt azonban nem árulta el, hogy a jelenlegi határellenőrzési rendszert meddig kívánják fenntartani. „Nem kívánok előrejelzés készíteni, mindenekelőtt a az EU által tavaly felülvizsgált menekültügyi és migrációs rendszerben (GEAS) foglaltakat kell végrehajtani” – hangoztatta a miniszter. A reform célja, hogy a tagállamok segítsék egymást a migrációs nyomás kezelésében.

Dobrindt ugyanakkor felrótta, hogy vannak olyan országok, amelyek nem hajlandók visszafogadni azokat a menedékkérőket, akikért felelősek lennének.

Címlapról ajánljuk
Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×