Elképesztő adatot közölt az F-35-ös vadászbombázók gyártásában résztvevő egyik amerikai vállalat. A Northrop-Grumman arról számolt be, hogy immár harminc óránként állít elő egy-egy darabot az 5. generációs harci gép egyik kulcsfontosságú részegységéből. A cég Palmdale-ben (Kalifornia állam) lévő hatalmas gyárában készülnek repülőgépek törzsének középső részei.

A focipálya nagyságú üzemben egyszerre 115 munkaállomáson folyik a gyártás, évente tízmilliónál is több alkatrészt szerelnek össze. A Northrop-Grumman a repülőgépnek azt a központi elemét állítja elő, amely magában foglalja a hajtóművek levegőbeömlő nyílásait – köztük a függőleges leszállásra képes változat emelő ventilátorának nyitható ajtajait –, valamint a belső fegyvertereket. Az alábbi ábrán látható, hogy a nemzetközi összefogással készülő F-35-ök egyes részegységei melyik országból származnak.

International production/coproduction of major F-35 airframe components
byu/Jurryaany inF35Lightning

A Northrop-Grumman a törzsközéprész mellett az F-35-ös más, fontos elemeiért is felel, egyebek közt a radart és a kommunikációs rendszert is ez a cég szállítja. Az Army Recognition azt írja, hogy a rendkívüli precizitást igénylő központi szerkezeti elem gyártásához a nagy hírű repülőgépgyár egy új szerelősort létesített. Az IAL (Integrated Assembly Line) nemcsak a gyors munkát teszi lehetővé, hanem azt is, hogy a pontosságot már gyártás közben is folyamatosan ellenőrizhessék. Például drónok hordják a munkaállomásokra az éppen beszerelésre váró alkatrészeket és a szegecsek helyeinek kifúrását is ipari robotok végzik. A folyamat közben különös figyelmet fordítanak az illesztésekre és a korrózióvédelemre. A munka ilyen nagyfokú gépesítése a precizitás és a gyorsaság mellett az emberi erőforrásokkal való minél hatékonyabb gazdálkodást is szolgálja.

Az F-35-ös előállítása a világ egyik legösszetettebb ipari programja, amelyben rengeteg, különböző országban lévő üzem vesz részt. Bár a gépet a Lockheed-Martin tervezte, a cég már a legelején jelezte: valódi csapatmunkára van szükség ahhoz, hogy belátható időn belül elkészülhessen az új generációs harci gép.

Már csak azért is, mert egy sor olyan rendszert is beterveztek, amelyek akkor még nem léteztek.

Cserébe a Lockheed-Martin azt ígérte, hogy a résztvevő országok korlátozás nélkül hozzájuthatnak a fejlesztés közben született kutatási eredményekhez. Végül is az Egyesült Államokon kívül 19 másik ország cégei szálltak be a projektbe.

Az F-35-ös abból szempontból is egyedülálló, hogy három, sok szempontból egymástól eltérő követelményrendszernek kellett megfelelnie. Kezdetben a Joint Strike Fighter, vagyis közös vadászbombázó elnevezés ugyanis arra utalt, hogy az új gépet a légierőn kívül a tengerészgyalogság és a flotta is hadrendbe akarta állítani. Ezért aztán végül három változat jött létre. Az F-35A a hagyományos repülőtéri üzemeltetéshez szokott légierőknek készül. A "B" változat viszont – ez az úgynevezett röviden felszálló és függőlegesen landoló változat – a front közeli, előretolt bázisaikról, vagy kisebb repülőgép-anyahajók fedélzetéről vethető harcba. Ezt használják az amerikai tengerészgyalogságnál, valamint a brit és az olasz haditengerészetnél is. A "C" verziót viszont eddig csak az amerikai flotta állította rendszerbe.

A legnagyobb számban az F-35A-t használják a különböző országok légierői, amelyek közül Izrael már éles bevetésen is kipróbálta.

Az F-35I Adir, vagyis Hatalmas elnevezésű gépeket először 2018-ban vetették be a Szíriában lévő iráni katonai létesítmények ellen, és azóta is folyamatosan támadják a szélsőséges terrorszervezetek hadállásait, vagy rombolják a perzsa állam légvédelmét. Méghozzá veszteség nélkül – bár az irániak azt állítják, hogy egy gépet lelőttek, ezt eddig még semmivel sem tudták bizonyítani.

A gyártás felfutása óriási biztonságot jelent az amerikai és az USA-val szövetséges fegyveres erők számára. Lehetővé teszi ugyanis az esetleg elvesztett gépek gyors pótlását, és azt is, hogy az F-35 új vásárlói mielőbb megkaphassák az egyedülálló képességekkel rendelkező gépeket. A legújabb vevők között van Svájc mellett Csehország, Finnország, Lengyelország és már Románia is.