Nacsa Lőrinc felidézte: az erdélyi szabadegyetem számos nemzetpolitikai intézkedés, kormányzati program bölcsője volt, ami többletfelelősséget is jelent Tusványos számára.

Kifejtette: a magyar nemzetet összekötő háló sokkal szorosabb lett 2010 óta, mert nem csak intézményvezetők, politikusok szintjén nyilvánul meg, hanem a mindennapok szintjén, egyházi személyek, a gyerekpszichológusok, a vállalkozók, a lovas egyesületek, a sportolók, a művészek, a kultúrában dolgozó szakemberek, az újságírók között is.

Példaként kiemelte: az elmúlt 12 évben a Határtalanul program keretében 580 ezer magyarországi diák kapott arra lehetőséget Magyarország kormánya támogatásával, hogy ellátogasson a külhoni nemzetrészekhez, hogy egy diáktársaikkal közös focimeccs vagy egy néptáncest keretében megtapasztalja a nemzeti összetartozás lényegét.

"A mi erőnk a közösségben van. Mi nem valami ellen vagyunk, mint az ellenfeleink, hanem valami mellett. Az ellenfeleink úgy határozzák meg magukat, hogy valami ellen vannak, mi pedig úgy, hogy a magyar nemzetért, a magyar nemzeti érdekért" - mondta az államtitkár.

Horváth László határozott és koncentrált fellépést sürgetett a drog -kereskedelem felszámolása érdekében. A kormánybiztos a "Kábítószer kérdése a Kárpát-medencében" címmel rendezett panelbeszélgetésen kifejtette: kábítószer-ügyben átlépték a vörös vonalat. Olyan szinten árasztották el Magyarországot és a régiót káros szerekkel, ami az eddigieknél határozottabb és koncentráltabb fellépést igényel - szögezte le.

A kábítószer-kereskedelem az embereket, a különböző közösségeket és ezek környezetében is mindent tönkre tesz - húzta alá. Kiemelte: nemcsak addiktológiai, egészségügyi problémáról van szó, hanem egy, a társadalmat lebontó kihívásról. A cél nem lehet kevesebb, mint a kábítószer-kereskedelem felszámolása. Van aki szerint ez illúzió, de ennél kevesebbet nem szabad kitűzni, nem lehet semmilyen alkupozíció. Nincs megállás, még ha nehéz és hosszú küzdelemről is van szó - fejtette ki, aláhúzva: ez egy nemzetközi ipar, amely nem ismer határokat sem földrajzilag, sem az eszközeit tekintve. Ahol kábítószer van, ott erőszak, félelem és bűnözés van - tette hozzá.

Az a legnagyobb cél, hogy ne legyenek új belépők, ezért a kábítószer fizikai elérhetőségét a rendőrség Delta programjával drasztikusan visszavágták - közölte.

Kijelentette: nincs megengedés, a zéró tolerancia a társadalom jogos önvédelme, mindannyiunk védelmét szolgálja.

Kitért arra is: Magyarországon 40 millió szerhasználatról tudnak a szakemberek éves szinten, de ennél több lehet, mert nagyon sokan nem jelentkeznek, ezért társadalmi összefogásra is szükség van.

Mile Ferenc, a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió elnöke elmondta: ezeknek az embereknek szüksége van új esélyre, ezért hozták létre az új esély központokat is, amelyekből 35 működik Magyarországon. Ezekben a központokban foglalkoznak kábítószer-fogyasztókkal is - jelezte.

A gyerekek már sokszor az óvodában eljátsszák, amit otthon látnak, tehát a beavatkozást egész korán el kell kezdeni és drogprevencióval az óvodástól az egyetemista korosztályig mindenkit el kell érni - hangsúlyozta, jelezve: dolgoznak egy kortárs segítő képzés akkreditációján.

Tervezik rehabilitációs intézmény létrehozását is, a részükről van nyitottság, de kormányzati segítségre is szükség van - tette hozzá.

Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat főigazgatója közölte: olyan megelőző, preventív előadásokat szeretnének szervezni az elkövetkező időszakban, ahová a tanárokat, a gyerekeket és a szülőket is meghívnák. Kiemelte: látszik a szakadék, ami az anyaország és Erdély, Románia között van e téren. Romániában gyerekcipőben sincs a prevenció, az utánkövetés lényegében zéró, nem is beszélve a rehabilitációról - mondta.

Energetika és rezsivédelem című panelbeszélgetésen Steiner Attila és Hortay Olivér, a Századvég kutatóintézeti igazgatója elemezte az uniós energetikai helyzetet. A Hunyadi udvarban zajló beszélgetést Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője moderálta.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára azt állította, hogyha megvalósulna Brüsszel legújabb intézkedéscsomagja, a REPowerEU, az nagyon sokat rontana az Európai Unió közösségeinek helyzetén, miközben "már most nagyon nagy a baj".

Az államtitkár rámutatott: az EU-ban ma már szinte minden szankció alatt van, ami sokszor már jobban fáj az EU-nak, mint Oroszországnak. A fő probléma, hogy drágább lesz az energia, ha kevés van belőle, és ha az egyik nagy exportőrt - Oroszországot - kiiktatják a piacról, akkor a kieső energiát máshonnan kell pótolni, és azt többnyire csak drágábban lehet - fejtette ki.

Szerinte, uniós szinten a szankciók leginkább Magyarországot és Szlovákiát érintik, mivel ezek az országok nem tudják tengeren keresztül behozni sem a földgázt, sem a kőolajat. Az ezeket szállító szárazföldi csővezetékek pedig fizikai korlátot jelentenek, az érintett országok ki van téve a szomszédos országok energetikai politikájának - mondta.

Kifejtette: a REPowerEU az EU szerint nem szankciós, hanem egy kereskedelmi csomag, amelyet nem kell minden egyes tagállamnak megszavaznia, kétharmados minősített többség is elegendő hozzá. "Ez egy óriási veszély, mivel Magyarország és Szlovákia ténylegesen egy kisebbség" - mondta, hozzátéve, hogy a két ország nem elegendő ahhoz, hogy blokkolja ezeket a döntéseket. Felidézte, hogy az orosz fosszilis energia teljes kiiktatásával mintegy 800 milliárd forinttal lenne drágább Magyarország energiaszámlája, és az összeg nagyjából megegyezik a rezsivédelemre fordított pénzmennyiséggel.

Hortay Olivér úgy vélte, hogy az alternatív energiák terén súlyos ellentmondások feszítik az uniós politikát, hiszen minden annak van alárendelve, hogy az EU 2050-re karbonsemlegessé kíván válni. Ez azonban rendíkvül drága, és még az sem tudni, hogy egyáltalán megvalósítható-e - mutatott rá.

"Ma már egyáltalán nem világos, honnan lesz a közösségnek energiája" - mondta, hozzátéve, hogy miközben az atomenergia még megtűrt, a fosszilis energiákat azonban, mint a szén és a földgáz, az unió teljesen "ki akarja vezetni".

Mint mondta: Brüsszel szankciós politikája "egy nagy-nagy kudarc", hiszen miután a héten a 18. szankciós csomagot fogadták el, az előző 17 nem hozott változást az orosz-ukrán háborúban, hiába ígérték az uniós vezetők. A nagy elemzőcégek szerint túlbecsülték az EU gazdasági teljesítményét, és alábecsülték az oroszt - mondta. Arra is kitért, hogy az Egyesült Államokkal és Kínával szembeni európai versenyképesség problémájának egyik oka a magas energiaár.

Steiner Attila a rezsivédelemről szólva kijelentette: Magyarországon az EU-ban a legalacsonyabb a lakosság számára a földgáz és villamos energia ára, úgy, hogy 2010 előtt a legdrágább volt. Ez egy jó intézkedés, de Brüsszel támadja - mondta. Hangsúlyozta: a rezsivédelem versenyelőnyt jelent Magyarország számára, ez az eszköz, amivel a lakosságot tudja védeni, ezért a kormány kész "beállni ebbe a csatába" az EU-val, és reményei szerint meg fogja nyerni.

Hortay Olivér azt mondta: az ideológiavezérelt klímapolitikába, mely egyre nehezebb helyzetbe sodorja az EU-t "bele kell vágni a fejszét", ez ugyanis fizikai realitásokba ütközik.

A panelbeszélgetés résztvevői szerint az energiaárakat növelő és az európai versenyképességet rontó szigorú korlátozások helyett inkább támogatási programokkal kellene segíteni az egyes szereplőket. Magyarországon ilyen a Jedlik Ányos-program, mely különböző területeken biztosít támogatást.

A panelbeszélgetés résztevevői szerint az Ibériai-félszigeten és Csehországban tapasztalt rendszerszintű problémák okai is a rendszer rugalmatlanságában keresendők. Ezek is figyelmeztető jelzések, hogy az EU-ban a szabályozás túlságosan elmozdult a környezetvédelmi célkitűzés felé a gazdasági célok rovására.

Orbán Balázs: a neoliberális világrendnek vége van, nem hozta el a beígért békét és prosperitást, most már nemcsak Magyarország, hanem sok más állam a szuverenitás, hagyományos értékek, kereszténydemokrácia felé fordulva keresi boldogulását. A miniszterelnök politikai igazgatója a nemzetközi világrend változásáról rendezett pódiumbeszélgetésen felidézte: nagy botrányt kavart, de végül is "próféciának" bizonyult a magyar miniszterelnök 11 évvel ezelőtti tusványosi beszéde, amelyben rámutatott, hogy a demokrácia nemcsak a domináns liberális, progresszív, globális ideológiára épülhet.

Mint mondta: azt még a kutatók sem tudják, hogy "kinek a képére" alakul majd az új világrend: egyesek unipoláris - az Egyesült Államok, vagy Kína vezette - világrendre számítanak, mások két, vagy többpólusúra, de olyan kutatók is vannak, akik egyenesen a káosz korszakát valószínűsítik. Orbán Balázs szerint nyilván a politikai döntéshozók sem tudják, mi következik de az biztos, hogy lesz egy átállási, átmeneti korszak, amely akár évtizedekig is eltarthat.

Úgy értékelte: a globális világrendszerváltás időszaka különösen veszélyes, akkor ha olyan politikusok kerülnek döntéshozói helyzetbe, akik rosszul menedzselik az átmenetet, amivel nemcsak a saját országuk sikerét veszélyeztetik, hanem a rossz politikai menedzsment miatt a harmadik világháború is kitörhet. Ezt pedig mindenképpen el kell kerülni - hangsúlyozta.

A politikai igazgató olyan nemzetközi együttműködést szorgalmazott, amelyben az egymással versengő - és ugyanakkor egymással is kereskedő - nagyhatalmak nem kényszerítik a többi országot arra, hogy felsorakozzanak mögéjük. Magyarországnak ma már megvan a képessége arra, hogy jó kapcsolatot tartson fenn az Egyesült Államokkal és Kínával is, de ez húsz éve még nem így volt.

Szerinte veszélyes, de lehetőségekkel teli világban élünk, és akár olyan helyzet is kialakítható, amelyben a globális és regionális hatalmi központok is elősegítik a magyarok sikerességét: erre épül a magyar konnektivitási stratégia - hangoztatta a miniszterelnök politikai igazgatója.

Lord Frost David, a Lordok Házának tagja, a Danube Institute vendégkutatója, a Brexit főtárgyalója egyebek mellett arról beszélt, hogy Amerika a progresszivizmust és liberalizmust az ENSZ-szel és más nemzetközi intézmények, illetve a progresszív agendához kötött fejlesztési támogatások révén "nyomta le a világ torkán" - de most már egyértelmű, hogy új világrend épül.

Marwan Abdallah, a libanoni Nemzetközi Demokrácia Unió alelnöke, a Kataeb Párt külügyi vezetője elmondta: országának nem adatott meg az a luxus, hogy a külföldi segítséget elutasítsa, akkor sem, ha a támogatás ideológiai feltételekkel érkezik. Leszögezte a kis államok érdekeltek a nagy nemzetközi intézmények sikerében, de nem szeretnék, hogy azok rájuk erőltessék akaratukat.