Ez az arány valamivel alacsonyabb, mint a teljes népesség körében mért 6,4 százalékos szint. Az abszolút szegénységet mérő adatok szerint a legsúlyosabb a helyzet Bulgáriában, Romániában és Görögországban: Bulgáriában a fiatalok 17,2, Romániában 14,7, Görögországban pedig 14,4 százaléka küzd súlyos anyagi és társadalmi nehézségekkel. Magyarországon az Eurostat adatai szerint az arány 8 százalék.

Tíz uniós tagállamban - Horvátországban, Szlovéniában, Lengyelországban, Észtországban, Luxemburgban, Csehországban, Lettországban, Cipruson, Írországban és Portugáliában - 3 százalék alatti ez az arány.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának (AROPE) 2024-es összesített mutatója a 15-29 éves korosztályban 24,1 százalék volt, amely 3,1 százalékponttal magasabb, mint a teljes népességre jellemző 21,0 százalék.

Az AROPE-mutató egyes összetevőit vizsgálva a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel élő fiatalok aránya 3,0 százalékponttal volt magasabb 2024-ben, mint az általános népesség esetében (19,2 százalék a 15-29 éves korosztályban, szemben a teljes népességnél mért 16,2 százalékkal). Ugyanakkor a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő fiatalok aránya csupán 0,3 százalékponttal haladta meg az általános népesség szintjét (8,2 százalék a fiataloknál, 7,9 százalék a teljes lakosságnál).