Hétfőn Isztambulban immár második alkalommal ült tárgyalóasztalhoz az ukrán és az orosz delegáció. Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij, Moszkva küldöttségének vezetője. Közölte, hogy a súlyos sebesülteket és a súlyos betegeket a „mindenki mindenkire” elv alapján kicserélik, és kicserélik a 25 év alatti fiatal katonákat is, legkevesebb ezer főt. Oroszország és Ukrajna emellett orvosi bizottságokat állít fel a súlyosan sebesült katonák cseréjére, amelyet rendszeresen meg fognak ismételni.

„Önmagában a tárgyalások megtörténte is közelebb viszi a feleket valamiféle kompromisszumhoz és valamiféle rendezéshez” – értékelt az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója felidézte, hogy annak idején a koreai háború lezárásához is kétévnyi folyamatos tárgyalásra volt szükség, ezért a mostani folyamatot is jónak tartja – ráadásul megegyeztek, hogy június végén tartanak egy újabb fordulót is –, de jelezte, ezúttal sem született olyan konkrét megállapodás, amely közelebb vinné a feleket. „Az oroszok ugyanazokat a feltételeket szedték elő, mint amivel már 2022 elején jöttek, ezzel nem mutattak túl nagy rugalmasságot vagy kompromisszumkészséget a háború lezárására” – tette hozzá.

A vasárnapi ukrán dróntámadások is hatással lehettek a posztszovjet térség szakértője szerint a mostani tárgyalási fordulóra, de kiemelte, hogy „a felek most próbálnak olyan erőt felmutatni a saját követeléseik mögött, ami segíti őket a tárgyalásokon”. Ennek részeként hajtotta végre Oroszország egy héttel ezelőtt a háború három évének legnagyobb drón- és rakétatámadását Ukrajnával szemben, hogy megmutassa, nem fogytak el a rakétái és drónjai, és a háborút sokáig tudja folytatni, ezért Ukrajnának el kell fogadnia az orosz feltételeket. Bendarzsevszkij Anton szerint Ukrajna a vasárnapi támadással pedig azt próbálta demonstrálni, hogy neki is megvannak a képességei arra, hogy Oroszország bármely pontján egy előkészített akcióval tudjon csapást mérni, vagyis „ők is próbálják az oroszokat abba az irányba terelni, hogy most lenne érdemes kiszállni a háborúból, mert a háború elhúzódik, az az oroszoknak sem jó”. A szakértő úgy véli, a kölcsönös erődemonstráció akár közelebb is vihet a háború lezárásához, de egyelőre egyértelműen fokozódó eszkalációt jelent.

A szakértő szerint ha nem lett volna az elmúlt hetekben orosz eszkaláció, a háború legnagyobb drón- és rakétatámadása, akkor valószínűleg az ukrán dróntámadásnak negatív lett volna a visszhangja, így viszont – miközben nem tudni, hogy Ukrajna nyugati partnerei tudtak-e az orosz katonai repülőterek elleni támadás tervéről – nem jelentek meg hivatalos reakciók sem az Egyesült Államokban, sem pedig Európában.

„Nehéz azt mondani, hogy Ukrajna az eszkalációra játszik, vagy akadályozza a béketárgyalásokat, hiszen igazából ugyanúgy próbál erőt felmutatni a tárgyalások előtt, mint az oroszok, valamiféle tükörlépés is volt ez az orosz támadások után, csak nem a civileket célozták, hanem a katonai infrastruktúrát” – magyarázta Bendarzsevszkij Anton.

A felvetésre, hogy a vasárnapi támadásokra Oroszország a fronton milyen lépésekkel reagálhat, a térség szakértője úgy vélekedett, hogy újonnan bevethető eszköz nem maradt orosz oldalon, csak a nukleáris eszközök, de szerinte az az a határ, amit az oroszok nem fognak átlépni.

„Emlékezzünk vissza, amikor az ukránok sikeres akciót hajtottak végre a Kercsi-híddal szemben, az oroszok hivatalosan azzal reagáltak, hogy rakétacsapásokat mértek az ukrán energetikai infrastruktúrára. Most hasonló csapásokra lehet számítani, de egyértelműen nincs az oroszok tarsolyában olyan eszköz, ami az eddigiekkel szemben nyújtana valamiféle extrát, vagy valamiféle olyan csapásmérő képességet, ami eddig nem volt meg” – mondta Bendarzsevszkij Anton.