Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
328.95
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Analog electricity meter for households.
Nyitókép: Torsten Asmus/Getty Images

Románia hirtelen arra jutott, hogy befejezi az összes félbehagyott vízerőműve építését

Románia védelmi képességeinek javítását célzó intézkedésekről döntött szerdai ülésén a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) - közölte a testület ülése után Ilie Bolojan ideiglenes államfő.

A nemzetbiztonsági testület felhatalmazta a román védelmi minisztert, hogy a Hágában tartandó júniusi NATO-csúcson a védelmi kiadások fokozatos emelésére vállaljon kötelezettséget Románia nevében - tudatta az államfő, anélkül, hogy a 2030-ig előirányzott emelés mértékét megnevezte volna.

Az ukrajnai háború kirobbanását követően, 2022-ben a CSAT úgy döntött, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 2 százalékáról 2,5 százalékra emelik, ezt a szintet azonban a valóságban Románia nem érte el: a tavalyi 8,7 milliárd dolláros védelmi kiadás a GDP 2,2 százalékát tette ki. (Mint ismert, a hágai csúcson a 2 százalékos mérték további emelésének kérdése is téma lesz.)

A védelmi képességek javítása érdekében Románia igénybe fogja venni azt az európai uniós pénzalapot, amelyet az Európai Bizottság bocsát a tagállamok rendelkezésére. Bolojan szerint

a 40 éves futamidejű, a törlesztés megkezdését akár tíz évig is elnapolható hitelkonstrukció kedvező feltételeket biztosít ahhoz, hogy Románia fejleszteni tudja haderejét

anélkül, hogy "túl nagy nyomás nehezedjen a költségvetésre a következő években". Hozzátette: Románia védelmi képességeinek bővítésénél fontos szempont lesz az is, hogy azzal a hazai védelmi ipart is erősítse, ellássa megrendelésekkel.

A román államfő szerint a CSAT szerdai ülésén felmerült az új nemzetvédelmi törvény kidolgozásának és mielőbbi elfogadásának szükségessége, oly módon, hogy lehetővé tegye a román hadsereg és a szövetséges államok katonáinak közös felkészítését. További fontos témaként emelte ki Románia katonai mobilitási tervének aktualizálását, tekintettel arra, hogy az ország az észak-déli irányú, Romániát és a Balkánt összekötő mobilitási folyósókhoz is csatlakozott, amelynek részeként egy új Duna-híd épül Románia és Bulgária között, amelyet már terveznek.

A román legfelsőbb védelmi tanács egy olyan jogszabályt is kezdeményez, amely

nemzetbiztonsági prioritásokká minősíti azoknak a 60-90 százalékban felépült, de különböző okok miatt máig bejezetlenül maradt vízierőműveknek a befejezését és üzembe helyezését, amelyeknek az építése még a kommunizmus idején kezdődött el.

Bolojan szerint ezáltal mintegy 10 százalékkal bővülhet Románia villamosenergia-termelési kapacitása.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×