A nemzetbiztonsági testület felhatalmazta a román védelmi minisztert, hogy a Hágában tartandó júniusi NATO-csúcson a védelmi kiadások fokozatos emelésére vállaljon kötelezettséget Románia nevében - tudatta az államfő, anélkül, hogy a 2030-ig előirányzott emelés mértékét megnevezte volna.
Az ukrajnai háború kirobbanását követően, 2022-ben a CSAT úgy döntött, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 2 százalékáról 2,5 százalékra emelik, ezt a szintet azonban a valóságban Románia nem érte el: a tavalyi 8,7 milliárd dolláros védelmi kiadás a GDP 2,2 százalékát tette ki. (Mint ismert, a hágai csúcson a 2 százalékos mérték további emelésének kérdése is téma lesz.)
A védelmi képességek javítása érdekében Románia igénybe fogja venni azt az európai uniós pénzalapot, amelyet az Európai Bizottság bocsát a tagállamok rendelkezésére. Bolojan szerint
a 40 éves futamidejű, a törlesztés megkezdését akár tíz évig is elnapolható hitelkonstrukció kedvező feltételeket biztosít ahhoz, hogy Románia fejleszteni tudja haderejét
anélkül, hogy "túl nagy nyomás nehezedjen a költségvetésre a következő években". Hozzátette: Románia védelmi képességeinek bővítésénél fontos szempont lesz az is, hogy azzal a hazai védelmi ipart is erősítse, ellássa megrendelésekkel.
A román államfő szerint a CSAT szerdai ülésén felmerült az új nemzetvédelmi törvény kidolgozásának és mielőbbi elfogadásának szükségessége, oly módon, hogy lehetővé tegye a román hadsereg és a szövetséges államok katonáinak közös felkészítését. További fontos témaként emelte ki Románia katonai mobilitási tervének aktualizálását, tekintettel arra, hogy az ország az észak-déli irányú, Romániát és a Balkánt összekötő mobilitási folyósókhoz is csatlakozott, amelynek részeként egy új Duna-híd épül Románia és Bulgária között, amelyet már terveznek.
A román legfelsőbb védelmi tanács egy olyan jogszabályt is kezdeményez, amely
nemzetbiztonsági prioritásokká minősíti azoknak a 60-90 százalékban felépült, de különböző okok miatt máig bejezetlenül maradt vízierőműveknek a befejezését és üzembe helyezését, amelyeknek az építése még a kommunizmus idején kezdődött el.
Bolojan szerint ezáltal mintegy 10 százalékkal bővülhet Románia villamosenergia-termelési kapacitása.