Újraindulhatnak az iráni–amerikai tárgyalások a perzsa ország atomprogramjáról. Donald Trump a két fél közötti közvetlen párbeszédet részesíti előnyben és gyors döntést ígér. A Reuters szerint Irán gazdasági érveléssel akarja megszerezni az amerikai elnök bizalmát, fel szeretné ajánlani, hogy amerikai repülőgépeket vásárolnak és beengedik az amerikai befektetőket.

Hosszú idő után először tárgyalt az Egyesült Államok Iránnal utóbbi atomprogramjáról. Teherán közlése szerint a Maszkatban szombaton megtartott tárgyaláson megállapodtak abban, hogy egy hét múlva folytatják. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter rövid ideig közvetlenül is tárgyalt az amerikai delegációvezetővel, Steve Witkoff-fal, Donald Trump elnök közel-keleti különmegbízottjával. A Fehér Ház konstruktívnak és pozitívnak minősítette az első egyeztetést, a következőt szombaton tartják, ismét Ománban.

N. Rózsa Erzsébet az InfoRádióban kiemelte, hogy Irán nukleáris képessége hivatalosan ellenőrzés alatt van egy megállapodás értelmében, amelyet Irán és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kötött még 1975-ben. Rafael Grossi, az ügynökség vezetője a napokban is Iránba látogat, de a térség szakértője kiemelte, a tárgyalások felújításához az is kellett, hogy a legújabb amerikai hírszerzési jelentések szerint nem találtak nyomot arra, hogy Irán katonai célú nukleáris programot folytatna.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára felidézte, hogy a félelmet az okozza, hogy a polgári és a katonai célú felhasználáshoz ugyanazt a folyamatot használják az atomerőművekben, „csak a nukleáris ciklusnak van két olyan technológia sora, ahol tovább lehet lépni fegyvergyártás irányába”. Az egyik ilyen pont az urándúsítás, másik katonai alkalmazási lehetőség pedig a kiégett fűtőelemből a plutónium kivonása, mert ez is alkalmas a hadiipari alkalmazásra.

A felvetésre, hogy miért van szüksége Iránnak atomenergia-termelésre, N. Rózsa Erzsébet kifejtette, hogy a klímaváltozás erősen sújtja az országot, és a nukleáris energiával lehet harcolni a globális felmelegedés ellen. „Iránt jelenleg a klímaváltozás által a világ egyik legsújtottabb területe. A nagy történelmi város, Iszfahán az Éltető nevű folyóra épült a XVI-XVII. században. Ez a folyó ma csontszáraz, nincs benne víz. Iránnak nagyon súlyos problémái vannak. A nukleáris energia erre valamelyes megoldást ad, és modernitást is jelent” – mondta a szakértő. Azt is jelezte, hogy Irán a negyedik legnagyobb ismert olajkészlettel rendelkező ország, de az évtizedek óta tartó szankciók miatt nem volt nagyobb befektetés az olajiparban, ezért problémás az olajat nemcsak kitermelni az elavult technológiákkal, hanem kiszállítani és eladni is.

N. Rózsa Erzsébet szerint Irán szempontjából a mostani tárgyalásoknak az egyik legfontosabb kérdése, hogy egy esetleges megállapodás az Egyesült Államokkal egyben biztonsági garanciát is ad arra, hogy Izrael nem indít újabb támadást az ország ellen. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy éppen Donald Trump léptette ki az Egyesült Államokat az egyébként működő és Irán által betartott atomalkuból, és az első elnöksége idején likvidálták az Iráni Forradalmi Gárda egyik legmagasabb rangú parancsnokát, Kászem Szolejmánit is.

„Iránnak rengeteg fenntartása van Donald Trumppal és az Egyesült Államokkal szemben, elsősorban szavahihetőség tekintetében: ha mi most megállapodunk, akkor az tartós megállapodás lesz-e?”

– vetette fel N. Rózsa Erzsébet, és hozzátette, ennek a kétségnek adott hangot az ország legfőbb vezetője, Ali Hamenei, ennek ellenére megadta a felhatalmazást az iráni delegációnak a tárgyalásra. Szerinte elsősorban azért döntött így, mert ebben a helyzetben sokkal inkább szolgálhatja Irán érdekeit a tárgyalás, ugyanis a közvélemény-kutatások szerint is ez elég erős nyomás a vezetésen, hogy valamiféle megállapodásra jusson.