Egy nappal az után, hogy megalakult a választások utáni új Bundestag, értesülések szerint a a CDU/CSU és az SPD szakpolitikusai ismét gőzerővel folytatták a koalíciós megállapodást célzó tárgyalásokat. Noha állítólag megállapodás jött létre közöttük arról, hogy mindezt lehetőség szerint a legteljesebb titoktartás közepette folytatják, nap mint nap szivárognak ki újabb részletek az egyeztetésékről. Így a többi között arról, hogy változatlanul az illegális bevándorlás kezelésének módja a fő vitatéma. A migráció már a február végi előre hozott választások előtt a kampány legfőbb témája volt, és elemzők szerint fő okát jelentette a három évig hármas koalíció élén regnáló szociáldemokraták csúfos bukásának.

Ami kiszivárgott, az arra utal, hogy a pártok között egyre erősebb a harmónia főbb kül- és biztonságpolitikai kérdésekben. A külpolitikát illetően a NATO-ban és az EU-ban való szerepvállalásról és Ukrajna folytatódó támogatásáról megegyeznek az álláspontok, de vannak még ellentétek a közel-keleti helyzet megítélésében, a Die Welt szerint egyértelmű ugyan az elkötelezettség Izrael mellett, az SPD kritikusabb a Gázai-övezettel kapcsolatos izraeli politikát illetően.

A pártok egyetértenek abban is, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben még inkább szükség van Németország biztonságának, ezen belül mindenekelőtt a hadsereg erősítésére. Ezt célozták a kétharmados többséggel jóváhagyott hosszú távú pénzügyi alapok is, amelyek 500 milliárd eurót a gazdaság fejlesztésére, 400 milliárdot pedig a Bundeswehr fejlesztésére irányoztak elő..

A koalíciós egyeztetések napirendjén szerepel a 2011-ben megszüntetett kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetése. Ezzel kapcsolatban értesülések szerint némileg eltérnek az álláspontok, míg a CDU/CSU teljes körű kötelezettséget pártfogolja, a szociáldemokraták helyet hagynának az önkéntességnek is.

A fő vitatéma a migráció. A leendő koalíciós pártok egyetértenek abban, hogy az illegális bevándorlás erőteljes korlátozásra van szükség, a CDU/CSU a SPD-nél szigorúbb végrehajtást követel. Leginkább a kancellárjelölt, Friedrich Merz híve a szigorítás „szigorításának” különös tekintettel az illegális menekültek azonnali, már a határokon történő kitoloncolására. A szociáldemokraták ezzel szemben a hatásági eljárás lefolytatása, illetve a szomszédokkal való szoros koordináció mellett foglalnak állást. Egyetértés van ugyanakkor a konzervatívok és a szociáldemokraták között arról, hogy bővíteni kell azon „biztonságos” származási országok listáját, amelyekbe az illegális, illetve kiutasított migránsok visszaküldhetők.

A koalíciós tárgyalások napirendjén hasonló súllyal szerepelnek a gazdaság fejlesztését és nem utolsósorban a klímavédelmet szolgáló lépések. Ez utóbbiaknak döntő szerepük volt abban, hogy az ellenzékbe szorult Zöldek Pártja támogatásáról biztosította a leendő koalíciós pártok védelempolitikai, illetve gazdaságfejlesztési hitelprogramját, amelyre a korábbi Bundestag még a szükséges kétharmados többséggel áldását adta.

Ez a többség az új Bundestagban már nincs meg. A CDU/CSU és az SPD ugyanis az elkövetkező négy évben mindenekelőtt az ellenzéki AfD jelentős megerősödése és a szociáldemokraták mandátumvesztesége miatt szinte hajszálnyi abszolút többséggel rendelkezhet majd. Elemzők szerint ez késztethette a kancellárjelöltet, Friedrich Merzet arra, hogy a Bildnek nyilatkozva sajátos javaslattal álljon elő. A leendő kancellár ugyanis azt indítványozta, hogy

a szűk parlamenti többség miatt szakítsanak a hagyományos, a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló nagykoalíció, azaz a GroKo (Große Koalition) kifejezéssel.

Sőt odáig elment, hogy erre vonatkozóan javaslatot is tett, illetve alternatív elnevezéseket is kért.

A nagy pártok eddig négyszer alakítottak nagykoalíciót. Az elsőre 1966-ban Ludwig Erhard kancellársága idején került sor, a szövetségi kormány másik három nagykoalíciója pedig Angela Merkel kancellár (CDU) vezetésével alakult – emlékeztetett a Bild. A hagyományos kormányzati nagykoalíció kifejezés 2013-ban az év szava lett.

Arra a kérdésre, hogy Merz ehelyett mit javasolna, felvetette az „Új kezdetek és megújulás koalíciója” kifejezést. Azt ugyanakkor kritikusan hozzátette, hogy mindez természetesen a tartalomtól függ.

Mindenesetre a Zöldek Pártja és a parlamenti búcsúra kényszerülő liberális FDP szarkasztikusan, illetve aligha hízelgően más névjavaslattal állt elő. A Zöldek társelnöke, Franziska Brantner a "KleinKo" azaz kis koalíció nevet találta helyénvalónak, míg Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője a "SchuKo (Schulden Koalition), azaz adósságkoalíció nevet ajánlotta. A szabad demokraták a legerőteljesebb ellenzői voltak annak, hogy a leendő kormány hosszú távra eladósodjon.

Elemzők szerint az új kormány megalakulása nyomán alighanem marad a nagykoalíció kifejezés, noha a GroKo helyett mindkét immár ellenzéki indítvány alighanem jobban tükrözné az új kormányzati szövetséget.