Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Boeing F-47
Nyitókép: X / Boeing

Donald Trump fontos döntést hozott az új amerikai harcigépről

Az Egyesült Államok elnöke a tévénézők előtt jelentette be, hogy határozott a legújabb, immár hatodik generációs harci gép fejlesztésével kapcsolatban.

"Örömmel jelentem be, hogy utasításomnak megfelelően, az Egyesült Államok légi ereje lesz a világon elsőként hatodik generációs harci repülőgépet állíthat hadrendbe" - jelentette be a tévénézőknek Donald Trump. Az elnök azt is elárulta, hogy az immár hivatalosan F-47-nek nevezett gépet a Boeing repülőgépgyár fejleszti.

Mint mondta az új gép berepülési programja már öt éve titokban folyik. Majd hozzátette: "Az F-47-es lesz a valaha épített legfejlettebb, legnagyobb harcértékű és legpuszítóbb repülőgép”. Az elnök megerősítette, hogy az F-47-t ember fogja vezetni, bár mint közölte rengeteg drón rajzik majd körülötte, ahogy fogalmazott "annyi, amennyit csak akarunk".

Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, az új, hatodik generációs harci gép fejlesztési programját a tavalyi év végén felfüggesztette a Pentagon, mert meg akarta várni az új elnök beiktatását. Félő volt ugyanis, hogy Donald Trump esetleg törölni fogja a meglehetősen sokba kerülő fejlesztést. Erre utalt az is, hogy az elnök egyik legközvetlenebb tanácsadója Elon Musk egy decemberi konferencián közölte a légierő jelenlévő vezetőivel, hogy idióta az, aki úgy gondolja, egy ember vezette repülőgép győzni tudna egy drón ellen. Szerinte kibdobott pénz olyan repülőt fejleszteni, aminek a kabinjában még pilóta ül.

Aztán amikor december 26-án a közösségi médiában képek és videók jelentek meg arról, hogy Kína egyszerre két, feltehetően hatodik generációs harci repülőt is fejleszt, a milliárdos vállalkozó véleménye hirtelen megváltozott. Egy több mint három perces videóban azt bizonygatta, hogy az Egyesült Államoknak sürgősen létre kellene hoznia a saját, új generációs vadászbombázóját, különben menthetetlenül elveszti a Kínával szembeni technológiai fölényét.

Donald Trump mostani bejelentése véget vet a találgatásoknak: az amerikai légierő megkaphatja majd a világ első, hatodik generációs vadász bombázóját, amit még mindig pilóta fog vezetni. A Boeing is megnyugodhat: nem veszett kárba az a rengeteg munka, amit az elmúlt öt évben az F-47-es kifejlesztésére fordítottak.

Pete Hegseth védelmi miniszter a Fehér Ház elnöki dolgozószobájában tartott bejelentési ceremónián úgy fogalmazott, hogy az F-47-es gyártásba kerülése világos üzenet az Egyesült Államok szövetségesei és ellenségei számára, valamint része az amerikai hadsereg újjáépítésének.

David Allvin tábornok, az amerikai légierő vezérkari főnöke az amerikai légifölény "koronaékszereként" említette az új vadászrepülőgépet, mert növekvő elrettentőerőt és fokozott katonai képességeket jelenít meg.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

„A Tisza Bogdán Csabát és Weisz Viktort jelöli európai parlamenti képviselőnek Tarr Zoltán és az én megüresedett helyemre. A Tisza EP-delegációját a jövőben Lakos Eszter vezeti” – közölte Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

A fejlesztési együttműködésnek egy egyszerre szűkülő forrásokkal, geopolitikai feszültségekkel, adósságválságokkal és rekordmagas humanitárius szükségletekkel terhelt világban kell újra meghatároznia saját szerepét – ez volt az OECD párizsi konferenciájának egyik fő üzenete. A globális fejlesztési együttműködések jövője egyre kevésbé írható le a hagyományos donor–kedvezményezett logikával: a partnerországok nagyobb beleszólást kérnek, a globális Dél alternatív intézményi és finanszírozási útvonalakat épít, a donorországokban pedig erősebb politikai igazolásra van szükség. A fejlesztési rendszer jövője így azon múlik, hogy a szereplők képesek-e kevesebb pénzből világosabb célokra, mérhetőbb hatással, jobban összehangoltan és a partnerországok saját prioritásaihoz közelebb működni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×