Jens Stoltenberg korábbi NATO-főtitkár megerősítette Volodimir Zelenszkij szavait, melyek szerint Ukrajna a háború lezárása érdekében valóban hajlandó lenne lemondani azokról a területekről, amelyek felett az oroszok vették át az ellenőrzést. A müncheni biztonságpolitikai konferencia vezetője szerint csak a kijevi hatóságok által ellenőrzött területeket figyelembe véve lehet potenciálisan NATO-tagságot biztosítani Ukrajnának. A Der Spiegel beszámolója szerint a norvég vezető azt mondta: a legfontosabb az, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat kapjon, akár NATO-tagsággal, akár nélküle.
„Tűzszüneti vonal kellene, ami nyilvánvalóan kiterjedne minden Oroszország által megszállt területre, de nem feltétlen látjuk ezt reálisnak a közeljövőben. Ha a fegyverszüneti vonal azt jelenti, hogy Oroszország továbbra is ellenőrzi az összes megszállt területet, ez nem jelenti azt, hogy Ukrajna örökre lemondana azokról a területekről” – fogalmazott Jens Stoltenberg.
Csiki Varga Tamás az InfoRádióban felhívta a figyelmet, hogy Jens Stoltenberg már nem a NATO főtitkára, így nem köti semmilyen politikai kötelezettség vagy felelősség senkihez. Ugyanakkor egy kellően látható és ismert személy ahhoz, hogy „ha ő valamit felvet, akkor annak vélhetően lesz valamilyen nemzetközi visszhangja vagy üzenete”. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: az utóbbi időben sokszor felmerült az esetleges fegyverszünet vagy a béke gondolata, de ennek realitását minden esetben úgy érdemes csak vizsgálni, hogy milyen feltételek mellett valósulhatna meg. A kialakult helyzetet és annak kezelését egy kártyajátékhoz hasonlította, amelyben
az oroszok által megszállt ukrajnai területek pillanatnyilag „a legkisebb értékű kártyának” számítanak Kijev kezében, mivel ezeknek a területeknek a katonai felszabadítására „nem látszik semmiféle esély”,
ezért kijelenthető, hogy erre a legegyszerűbb alapozni az első hívást a lehetséges tárgyalások során.
Bár Moszkva valószínűleg nem nézné tétlenül és válaszlépések nélkül, hogy Ukrajna NATO-tagországgá váljon, Csiki Varga Tamás szerint semmi meglepő nincs abban, hogy az ukránok egyik feltétele és követelése ez, mert egy tárgyalási folyamat arról szól – hacsak nem diktátummal állnak elő –, hogy a szemben álló felek el akarnak érni valamit. „A 2022 óta tartó orosz–ukrán háború eszkalációjának az vált a sarokpontjává, hogy Ukrajna közeledhet-e a Nyugathoz, aminek a legkézzelfoghatóbb jele, hogy adott esetben NATO-tagállammá váljon” – jegyezte meg az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
Úgy véli, arra lehet számítani, hogy az ukránok hosszan kitartanak legfőbb követelésük mellett, de hozzátette: a NATO-tagság kérdése egy „alkupozíciót erősítő elem”, ami később arra lehet megfelelő eszköz, hogy ha a felek esetlegesen megegyeznek, akkor
Ukrajna azt tudja majd mondani, hogy „rendben, a NATO-tagságot formálisan elengedjük, de ezért cserébe kérünk valami nagyon komolyat”.
Csiki Varga Tamás szerint teljesen reális elképzelés az ukránok részéről, hogy több terület elvesztése és annak esetleges elfogadása után valamilyen biztonsági garanciát akarnak arra, hogy a maradék területek védelme biztosított legyen. Hangsúlyozta: egy fegyverszünet vagy egy ideiglenes békemegállapodás semmiféle garanciát nem nyújt arra, hogy Oroszország nem indíthat újra háborút néhány év múlva.
A szakértő hozzátette: Oroszországnak nincs vétójoga Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban, csak a 32 tagállam dönthet a kérdésben. Emlékeztetett, hogy a csatlakozás egy bonyolult, konszenzusra épülő folyamat, amit jól bizonyított Svédország és Finnország esete a közelmúltban. Csiki Varga Tamás szerint elengedhetetlen gyakorlati lépés, hogy Ukrajna területe definiálva legyen, ugyanis „háborúban álló, vitatott hovatartozású vagy más ország által megszállt területekre nem lehet érvényes a NATO kollektív védelmi garanciája, mert azzal a NATO háborús résztvevővé válna”. Mint fogalmazott, minden egyéb kérdésről csak az után lehetne tárgyalni, hogy a területi hovatartozásokat tisztázták.
Jelen állás szerint Ukrajnának akkor lenne valós esélye a NATO-csatlakozásra, ha lemondana az oroszok által megszállt területekről, és a maradék területekkel léphetne be adott esetben a védelmi szövetségbe. Csiki Varga Tamás ugyanakkor hozzátette: egy tárgyalási folyamatot nem célszerű úgy kezdeni, hogy az egyik fél lemond valamiről anélkül, hogy ezért cserébe ne kérne valamit. A korábbi történelmi példák is azt mutatják, hogy senki sem szeretett lemondani a saját területeiről, és jelen esetben Volodimir Zelenszkij, valamint Jens Stoltenberg is ideiglenes lemondásról beszélt. Ezzel Ukrajna nemzetközi jogi értelemben nem ismerné el az orosz fennhatóságot, mint ahogy a Krím 2014-es elcsatolásakor sem ismerte el, hogy a félsziget orosz terület, viszont az orosz fennhatóság de facto a mai napig érvényesül.