Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztató tart az EU-tagországok állam-, és kormányfőinek csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. október 17-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Zelenszkij ukrán elnök most egyszerre szól Amerikához és az EU-hoz

A NATO-meghívásnak Ukrajna egész területére kell vonatkoznia, de elfogadjuk, hogy az észak-atlanti szövetség védőernyője nem lenne alkalmazható a megszállt térségekre, amíg a háború zajlik - vélekedik.

Még mindig maradt idő, hogy az Egyesült Államok meggyőzze az európai "szkeptikusokat" arról, hogy Ukrajnát meg kell hívni a NATO-ba - hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap kijevi sajtótájékoztatóján.

Mint elmondta: a NATO-meghívásnak Ukrajna egész területére kell vonatkoznia, de elfogadja, hogy az észak-atlanti szövetség védőernyője nem lenne alkalmazható a megszállt térségekre, amíg a háború zajlik.

A kijevi látogatáson lévő António Costa, az Európai Tanács elnöke gyors előrelépést helyezett kilátásba az európai uniós csatlakozási folyamatban Ukrajnának. Az ígérte, hogy 2025 első félévében legalább két tárgyalási fejezetet megnyitnak. Costa mindemellett további uniós segítséget és Oroszország elleni szankciókat is ígért. Közölte, hogy jövőre a zárolt orosz vagyon hozamainak terhére havonta 1,5 milliárd euró támogatást akarnak nyújtani.

Kaja Kallas, az EU új külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki elkísérte Costát Kijevbe, "nagyon-nagyon komoly" helyzetről beszélt az ukrajnai hadszíntéren. "Világos azonban, hogy Oroszország számára is nagyon magas az ár" - tette hozzá.

Kallas kijelentette továbbá, hogy a NATO-tagság volna a legerősebb biztonsági garancia a kijevi vezetés számára. Az EU vezető diplomatája beszélt arról is, hogy egy esetleges tűzszünet ellenőrzésénél nem lenne szabad kizárni európai csapatok Ukrajnába küldését.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×