A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) kiválásával az átmeneti időre a szociáldemokrata SPD-ből és a Zöldek Pártjából álló kisebbségi kormány "irányítja" az országot Olaf Scholz kancellár vezetésével. Egyre élesebb vita tárgya azonban, hogy meddig. A politikai földcsuszamlás nem volt teljesen váratlan ugyan, a hét elején mégis váratlan hirtelenséggel következett be. A szociáldemokrata kancellár a szinte állandó gazdasági, illetve pénzügyi viták után menesztette pénzügyminiszterét, Christian Lindnert, aki a legkisebb, immár volt koalíciós párt, az FDP elnöke is. A döntés nyomán a szabad demokrata miniszterek egy kivétellel kiléptek a koalícióból, így az parlamenti többségét elveszítve kisebbségivé "olvadt".

Olaf Scholz kancellár javaslatot tett a megoldásra: az alkotmány által kötelezően előírt bizalmi szavazás után az eredetileg őszre tervezett parlamenti választások helyett legkésőbb március végéig tartsák meg az előre hozott választásokat.

Az ellenzék, élén a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel és a radikális jobboldali AfD párttal, a leghatározottabban elutasította. Friedrich Merz CDU-elnök, aki a konzervatívok biztos győzelmet remélő kancellárjelöltje azt követeli, hogy a bizalmi szavazást már a jövő héten tartsák meg, az előre hozott választásokat pedig legkésőbb január végéig. Az ellenzék szerint Németországnak súlyos politikai és gazdasági károkat okozhat az elhúzódó kisebbségi kormányzás.

A legfrissebb értesülések szerint ezt viszont az SPD, illetve Olaf Scholz kancellár utasítja el. A fő érv, hogy kancellárnak "még időre van szüksége". Saskia Esken, a szociáldemokraták társelnöke a ZDF-nek adott péntek reggeli interjújában azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kormány még az év végéig "sürgős feladatokat" kíván megoldani. Ezek között említette az ipar stabilizálását, az energiaárak rendezését, a nyugdíjreform sínre helyezését, továbbá az adók és a bérek az utóbbi javára történő "egyensúlyba hozását". Esken szerint mindezt a karácsonyi parlamenti szünetig rendezni kívánják, és számítanak a konzervatív ellenzék támogatására.

A patthelyzet ugyanakkor teljessé vált azzal, hogy a CDU/CSU megerősítette: mindenfajta támogatásról csakis az elkövetkező napokban tartandó bizalmi szavazás, illetve ennek megfelelően januári előre hozott választások esetén lehet szó.

Ami pedig a választók hangulatát illeti, egyértelműen a mielőbbi választások felé billen a mérleg. A ZDF által végzett exkluzív közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 65 százaléka "a lehető legkorábbi" választásokat sürget. Ezzel szemben mindössze 33 százalék érné be azzal, hogy március végéig tartanák meg az előre hozott választásokat.

Ami pedig a parlamenti pártok támogatottságát illeti, a népszerűségi listát nagy fölénnyel, 34 százalékkal a CDU/CSU vezeti. A második hely tartósan a 18 százalékos AfD párté, míg a harmadik helyen 16 százalékkal az SPD áll. Kis meglepetés, hogy a Zöldek Pártjának támogatottsága a történtek ellenére az eddigi 10-ról 12 százalékra emelkedett. A kormánykoalícióból immár kivált FDP pedig az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb határán mozog.

Értesülések szerint a szociáldemokrata párton belül tovább erősödnek azok a hangok, hogy a párt ne Olaf Scholz kancellári jelöltségével vágjon neki az előre hozott választásoknak. Miközben a párttagság körében változatlanul nagy számban a védelmi minisztert, Boris Pistoriust favorizálnák, az elnökség egyelőre megingathatatlanul kitart Olaf Scholz mellett.

Az AfD kezdeményezésére a Bundestag a nap folyamán rendkívüli ülést tart.

A címlapképen: Olaf Scholz német kancellár, Frank-Walter Steinmeier német elnök, Jörg Kukies újonnan kinevezett pénzügyminiszter, Volker Wissing közlekedési és digitális infrastruktúráért felelős miniszter és újonnan kinevezett igazságügyi miniszter, Christian Lindner távozó pénzügyminiszter, Marco Buschmann távozó igazságügyi miniszter és Bettina Stark-Watzingertávozó oktatásért és kutatásért felelős miniszter (b-j) a berlini államfői rezidencián, a Bellevue-palotában 2024. november 7-én.