Elérkezett a véghajrájához az elnökjelöltek kampánya, Kamala Harris és Donald Trump a jövő keddi választás eredménye szempontjából kulcsfontosságú államokba látogat el a napokban. Donald Trump szerdán Wisconsinban, majd Észak-Karolinában tartott kampánygyűlést, csütörtökön Nevada államba utazik, ahonnan Új-Mexikóba megy. Kamala Harris szerdán Wisconsinban jelent meg, majd Pennsylvaniába látogatott, csütörtökön pedig Nevada és Arizona államban kampányol.

A Budapesti Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentősen eltér az amerikai választási rendszer a legtöbb európai választási rendszertől. Rada Péter az InfoRádióban elmondta: tulajdonképpen a hét csatatérállamban dől majd el, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Összesen 538 elektori szavazat oszlik szét az államok között, és az a jelölt lesz az elnök, aki legalább 270 elektori szavazatot szerez. Az említett hét ingadozó államban – Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania és Wisconsin – összesen körülbelül száz elektori szavazat sorsa kérdéses és szinte megtippelhetetlen jelen pillanatban.

A rektorhelyettes hozzátette: nem véletlen, hogy a két elnökjelölt kampánya az elmúlt hónapokban főként ennek a mintegy száz elektori szavazatnak a megszerzésére összpontosult. Mint fogalmazott, mindketten „dollár százmilliókat költöttek el” ezekben a csatatérállamokban. Külön megemlítette Arizonát és Pennsylvaniát, ahol a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint jelenleg fej fej mellett van Kamala Harris és Donald Trump. Rada Péter szerint a felméréseket alapul véve megjósolhatatlan, hogy ki nyeri a választást, ugyanakkor emlékeztetett, hogy

Donald Trumpot 2016-ban és 2020-ban is „alulmérték” a későbbi végeredményhez képest.

Erre alapozva úgy véli, talán Trumpnak nagyobb esélye van a győzelemre, de hozzátette: messzemenő következtetéseket azért nem lehet levonni a korábbi kutatásokból.

A Budapesti Metropolitan Egyetem rektorhelyettese megjegyezte: a legtöbb amerikai közvélemény-kutató cég 2,5 százalékos hibahatárral készít felméréseket, és a hét csatatérállam mindegyikében egy százalékon belüli a különbség a két jelölt között, ami megint csak azt jelzi, bármi megtörténhet jövő kedden. Mindenesetre Rada Péter szerint nem lenne túl jó üzenete annak, ha a közvélemény-kutatók sorozatban harmadszor is komolyat tévednének.

Úgy véli, az ingadozó államokon belül is leginkább Pennsylvaniára lesz érdemes nagyon figyelni. Mint mondta,

ha ezt az államot behúzza Donald Trump, akkor nagy eséllyel az egész elnökválasztást is megnyerheti.

Ha viszont veszít Pennsylvaniában a korábbi elnök, akkor nem túl valószínű, hogy visszatérhet a Fehér Házba. Rada Péter elmondta: Pennsylvania azért nagyon fontos az elnökválasztás végkimenetele szempontjából, mert a csatatérállamok közül itt lehet megszerezni a legtöbb elektori szavazatot. „A csatatérállamok esetében gyakorlatilag szabadon mozgó szavazatszámokról beszélhetünk, melyek egyötöde Pennsylvaniához köthető” – magyarázta.

Talán minden idők legszorosabb elnökválasztási eredménye várható, így nagy kérdés, hogy a két párt, a két jelölt, valamint az állampolgárok hogyan fogadják a voksolás kimenetelét, ugyanis a 2020-as választás végeredményét például nagyon nehezen viselték Trump szimpatizánsai. Rada Péter felidézte, hogy a 2000-es elnökválasztás is rendkívül szoros volt, amikor George W. Bush (Republikánus Párt) és Al Gore (Demokrata Párt) mérettette meg magát, és végül az elektori szavazatok tekintetében 271–266-ra a republikánus jelölt nyert, leginkább azért, mert Floridában győzni tudott. Úgy gondolja, most is hasonlóan szoros eredmény születhet. Bár 2000-ben végül George W. Bush foglalhatta el a Fehér Házat, a kampánystábja előzetesen felkészült arra, hogy ha vereséget szenvednének, akkor megtámadják a bíróságon az eredményt. Akkor erre nem volt szükség, de a rektorhelyettes szerint nem lehet kizárni, hogy idén a vesztes fél – bármelyik is legyen az – rászánja majd magát erre a lépésre.

Rada Péter arra számít, hogy

a várhatóan szoros jövő heti eredmény miatt a vesztes elnökjelölt újraszámlálást kér majd.

„Majdnem biztos vagyok benne, hogy magyar idő szerint jövő szerdán reggel még nem mondhatjuk majd ki végérvényesen, hogy ki nyerte az elnökválasztást. Egy elhúzódó folyamatra számíthatunk” – fogalmazott a Budapesti Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese.