Infostart.hu
eur:
385.71
usd:
328.93
bux:
0
2025. december 17. szerda Lázár, Olimpia
Peking, 2024. május 30.Csoportkép a kínai-arab együttműködési fórum 10. miniszteri találkozóján részt vevő politikusokról Pekingben 2024. május 30-án. Első sorban b-j: Hamad bin Isza ál-Halifa bahreini király, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő, Hszi Csin-ping kínai elnök, Mohamed bin Zájid an-Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnöke és Kaisz Szaíd tunéziai elnök.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Jade Gao

Exit poll: nem váltott államfőt Tunézia

A mostani elnökválasztáson 17 jelölt jelezte indulási szándékát. Közülük nyolcat a kampány alatt letartóztattak és börtönre ítéltek.

Kaisz Szaíd hivatalban lévő államfő győzött a vasárnap tartott tunéziai elnökválasztáson a szavazóhelyiségeket elhagyók körében készített felmérések tanúsága szerint - közölte az állami televízió.

A Sigma közvélemény-kutató cég által elvégzett exit poll szerint Szaíd a voksok 89,2 százalékát szerezte meg. A hivatalos végeredményt várhatóan hétfőn este fogja közzétenni az észak-afrikai ország választási bizottsága. Amennyiben a szavazati arány érdemben nem változik, nem kell második fordulót tartani.

A tunéziai választási bizottság az urnazárást követően közölte, hogy a résztvételi arány 27,7 százalék volt. A korábbi, 2019-es elnökválasztáson a szavazók 55 százaléka járult az urnák elé.

A 2022. július 27-én életbe lépett alkotmány értelmében az ország élén az öt évre közvetlenül választott, egyszer újraválasztható elnök áll, a tisztséget 2019. október 23. óta Kaisz Szaíd tölti be. A hivatalából elmozdíthatatlan államfő szükségállapotot hirdethet ki, felügyeli a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat, az általa kinevezett kormányt a parlament csak mindkét ház kétharmados többségével válthatja le. Az erősen meggyengített jogkörökkel bíró kétkamarás törvényhozás felsőháza, a Régiók és Körzetek Nemzeti Tanácsának 77 tagját a helyi parlamentek választják meg, az alsóház, a Népképviselők Gyűlésének 161 tagját közvetlenül, listákon öt évre választják meg. Miután Kaisz Szaíd államfő 2022. március 22-én feloszlatta a 2019-ben megválasztott parlamentet, 2022. december 17-én és 2023. január 19-én - az ellenzék bojkottja mellett, alig 11 százalékos részvétellel - új választásokat rendeztek.

A mostani elnökválasztáson 17 jelölt jelezte indulási szándékát. Közülük nyolcat a kampány alatt letartóztattak és börtönre ítéltek, a választási bizottság pedig csak három jelöltet hagyott jóvá: Szaíd hivatalban lévő elnököt, Zuhair Magzauit, a Csaáb Párt elnökét, illetve Ajasi Zammelt ellenzéki jelöltet, akit szeptemberben börtönbüntetésre ítéltek irathamisítás, illetve ajánlócédulák meghamisítása címén.

Címlapról ajánljuk

Mészáros Andor: stabil lesz Andrej Babis kormánya, de baj esetén az ellenzékből is lehetnek támogatói

Olyan komoly a kormánykoalíció többsége, hogy ez stabil kormányzást vetít előre – értékelt az InfoRádió Aréna című műsorában Mészáros Andor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének egyetemi docense. Beszélt arról is, mi adja Andrej Babis politikai varázsát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Visszadobták az oroszok a béketervet, Kupjanszk szorítóba került - Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Visszadobták az oroszok a béketervet, Kupjanszk szorítóba került - Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Oroszország gyakorlatilag azonnal elutasította a legújabb európai-ukrán-amerikai béketervet, arra hivatkozva, hogy teljesen kizárják, hogy európai NATO-katonák tartózkodjanak Ukrajnában a háború lezárása után. Kupjanszknál ellentámadást kezdett az ukrán haderő: a belvárosba szorították az oroszokat. Közben a harkivi fronton Borova térségében, Donyeckben pedig Sziverszk, Liman és Kosztyantynivka térségében támadnak nagy erőkkel az orosz csapatok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×