Infostart.hu
eur:
383.78
usd:
329.67
bux:
122503.38
2026. március 4. szerda Kázmér
Peking, 2024. május 30.Csoportkép a kínai-arab együttműködési fórum 10. miniszteri találkozóján részt vevő politikusokról Pekingben 2024. május 30-án. Első sorban b-j: Hamad bin Isza ál-Halifa bahreini király, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő, Hszi Csin-ping kínai elnök, Mohamed bin Zájid an-Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnöke és Kaisz Szaíd tunéziai elnök.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Jade Gao

Exit poll: nem váltott államfőt Tunézia

A mostani elnökválasztáson 17 jelölt jelezte indulási szándékát. Közülük nyolcat a kampány alatt letartóztattak és börtönre ítéltek.

Kaisz Szaíd hivatalban lévő államfő győzött a vasárnap tartott tunéziai elnökválasztáson a szavazóhelyiségeket elhagyók körében készített felmérések tanúsága szerint - közölte az állami televízió.

A Sigma közvélemény-kutató cég által elvégzett exit poll szerint Szaíd a voksok 89,2 százalékát szerezte meg. A hivatalos végeredményt várhatóan hétfőn este fogja közzétenni az észak-afrikai ország választási bizottsága. Amennyiben a szavazati arány érdemben nem változik, nem kell második fordulót tartani.

A tunéziai választási bizottság az urnazárást követően közölte, hogy a résztvételi arány 27,7 százalék volt. A korábbi, 2019-es elnökválasztáson a szavazók 55 százaléka járult az urnák elé.

A 2022. július 27-én életbe lépett alkotmány értelmében az ország élén az öt évre közvetlenül választott, egyszer újraválasztható elnök áll, a tisztséget 2019. október 23. óta Kaisz Szaíd tölti be. A hivatalából elmozdíthatatlan államfő szükségállapotot hirdethet ki, felügyeli a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat, az általa kinevezett kormányt a parlament csak mindkét ház kétharmados többségével válthatja le. Az erősen meggyengített jogkörökkel bíró kétkamarás törvényhozás felsőháza, a Régiók és Körzetek Nemzeti Tanácsának 77 tagját a helyi parlamentek választják meg, az alsóház, a Népképviselők Gyűlésének 161 tagját közvetlenül, listákon öt évre választják meg. Miután Kaisz Szaíd államfő 2022. március 22-én feloszlatta a 2019-ben megválasztott parlamentet, 2022. december 17-én és 2023. január 19-én - az ellenzék bojkottja mellett, alig 11 százalékos részvétellel - új választásokat rendeztek.

A mostani elnökválasztáson 17 jelölt jelezte indulási szándékát. Közülük nyolcat a kampány alatt letartóztattak és börtönre ítéltek, a választási bizottság pedig csak három jelöltet hagyott jóvá: Szaíd hivatalban lévő elnököt, Zuhair Magzauit, a Csaáb Párt elnökét, illetve Ajasi Zammelt ellenzéki jelöltet, akit szeptemberben börtönbüntetésre ítéltek irathamisítás, illetve ajánlócédulák meghamisítása címén.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
MBH: az iráni háború a magyar munkahelyekre is negatívan hathat

MBH: az iráni háború a magyar munkahelyekre is negatívan hathat

Az iráni háború 2003 óta nem látott szintekre lökte a geopolitikai kockázatokat, a konfliktus elhúzódásának pedig a magyar munkahelyekre is negatív hatása lenne a cégekre nehezedő költségnyomáson keresztül. Igaz, a helyzetet még korai megítélni, ezért hatalmas benzinár-emelkedésről is elhamarkodott beszélni - hangzott el az MBH sajtótájékoztatóján. A bank szerint jövőre 2 százalék feletti növekedés lesz Magyarországon, a forint utóbbi hónapokban tapasztalható erősödésére az alapkamat is szolgáltathatott elég indokot. Annak, hogy a választások után milyen kormány alakul, valójában nem biztos, hogy akkora hatása lesz a gazdasági folyamatokra, mint sokan várják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×