Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó
Karl Nehammer osztrák kancellár nyilatkozik a sajtó képviselőinek az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjáról tartott kétnapos rendkívüli EU-csúcstalálkozó második napi ülése előtt Brüsszelben 2022. május 31-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az osztrák kancellárnak kellett reagálnia az Ausztriában is fellángolt kitoloncolási kérdésre

A múlt heti, három halálos áldozatot és több súlyos sebesültet követelő, egy szíriai illegális menekült által végrehajtott németországi terrorcselekmény hullámai átcsaptak a szomszédos Ausztriára is. A sajtójelentések szerint nem sokkal a parlamenti választások előtt a menekültválság, illetve az illegális menekültek kitoloncolása foglalkoztatja leginkább az osztrák lakosságot is. Az ezzel kapcsolatos aggodalmakra reagált Karl Nehammer kancellár.

A menekültek befogadása hosszabb ideje "forró téma" Ausztriában, ahol szeptember utolsó vasárnapján parlamenti választásokra kerül sor. A közvélemény-kutatások arról tanúskodnak, hogy a kancellár vezette néppártól és a Zöld Párból álló koalíció támogatottsága folyamatosan csökken. A parlamenti pártok népszerűségi listáját ugyanakkor immár tartósan és jelentős fölénnyel vezeti a néppártól jobbra álló, a korábbi Kurz-kormány volt belügyminisztere, Herbert Kickl vezette ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ).

A párt a szigorú menekültpolitika legfőbb szószólója. Ennek jegyében már évekkel ezelőtt azt szorgalmazta, hogy az alsó-ausztriai Traiskirchenben egy, a menekültek kitoloncolásáért felelős központi tábort hozzanak létre.

A Kronen Zeitung szerint a solingeni merénylet nyomán "özönlöttek" az olvasói levelek a szerkesztőségbe, túlnyomó többségben a menekültek befogadásának szigorítását, illetve a kitoloncolások felgyorsítását sürgetve. Ezekre a követelésekre igyekezett választ adni a kancellár az újságnak adott interjújában.

Nehammer szerint az illetékes osztrák hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy kitoloncolják azokat, akik nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, illetve bűncselekményeket követnek el. Eddig 13 ezer ilyen döntés született, közölte, elismerve ugyanakkor, hogy ez – mint fogalmazott – nem elég, ennél sokkal több ilyen intézkedésre lenne szükség.

Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a tényleges végrehajtáshoz az Európai Unió által harmadik országokkal kötött átfogó, gazdasági megállapodásokkal összekapcsolt befogadási egyezményekre lenne szükség.

"Más országok együttműködése nélkül képtelen vagyok menekülteket hazaküldeni" – érvelt Nehammer. Szerinte az csak egy dolog, hogy egy bűncselekmény elkövetéséért elítélnek egy menekültet, ugyanakkor szükség van azokra az országokra is, amelyek befogadják őket.

A kancellár sürgette, hogy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége engedélyezze a Szíriába történő kitoloncolásokat. Szerinte ennek érdekében "újragondolásra" van szükség Afganisztán tekintetében is.

Nehammer szerint Ausztria ennek érdekében nyomást gyakorol a különböző uniós bizottságokban. A kancellár közölte, hogy különösen a solingeni események nyomán immár Németország is Ausztria oldalán áll.

Az interjúban a kancellár bírálta a korábbi Kurz-kormány akkori belügyminiszterét, a Szabadságpártot jelenleg vezető Herbert Kicklt. Ő a 2015-16-os menekültválság nyomán az alsó- ausztriai Traiskirchenben egy kitoloncolási központot kívánt létrehozni az ország biztonságának erősítése érdekében. A kancellár szerint ez csupán látszatintézkedés lett volna. A hazatelepítési megállapodások csakis gazdasági megállapodásokkal együtt működnek – vélekedett.

"Egyetlen ország sem érdekelt bűnöző állampolgárainak visszafogadásában"

– érvelt Nehammer

Az ÖVP és az FPÖ koalíciója Sebastian Kurz akkori néppárti kancellár irányításával 2017 és 2019 vezette az országot, 2019-ben azonban az akkori szabadságpárti alkancellár, Heinz-Christian Strache nevéhez fűződő, Oroszországhoz kapcsolódó lehallgatási botrány miatt lemondani kényszerült. Ezt követően 2021 végéig Sebastian Kurz a Zöld Párttal alkotott koalíció élén vezette az országot, decemberben azonban lemondott a kancellári tisztségről. Az új kancellár, egyben az ÖVP elnöke Karl Nehammer lett.

A szeptemberi választás nyitott, az FPÖ-vel való koalíciót a pártok eddig elutasították.

Korábbi felmérések a választások után egy esetleges nagykoalíciónak, azaz a Néppárt és a jelenleg ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt kormányzati együttműködésének adtak a legnagyobb esélyt. Nehammer ugyanakkor a közelmúltban arra utalt, hogy nem zárható ki sem a jelenlegi koalíció folytatása, sem a Szabadságpárttal való kormányzati együttműködés.

Ez utóbbi azonban szerinte csakis egy, Herbert Kickl nélküli FPÖ-vel képzelhető el

Annak azonban megfigyelők csekély esélyt adnak, hogy a szabadságpárt beleegyezne a Kickl nélküli kormányzati együttműködésbe.

A Kurier című lap által készített friss felmérés ugyancsak megerősítette, hogy az osztrák választókat leginkább az illegális bevándorlás korlátozása foglalkoztatja. Ez magyarázza, hogy Herbert Kickl pártja rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×