A szövetségi statisztikai hivatal is megerősítette, hogy 2016 óta első ízben magasabb azoknak a száma, akik Kelet-Németországból az ország nyugati felébe vándorolnak. Éveken keresztül épp a fordított útirány volt a népszerű, többen voltak azok, akik a nyugati tartományok helyett az egykori NDK területén kerestek boldogulást.

A most közzétett adatok szerint

2023-ban 85 300-an költöztek át a nyugati tartományokból a keletiekbe.

Ezzel egyidőben ugyanakkor 88 300-an fordítottak hátat Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Brandenburg, Szászország, Szász-Anhalt vagy épp Türingia tartománynak nyugatiak kedvééért. A statisztikában a múlt évekhez hasonlóan nem szerepelt az önálló tartománynak számító, korábban az országhoz hasonlóan kettéhasított főváros, Berlin.

A 2000. októberi újraegyesítéstől egészen 2016-ig a nyugati tartományok javára billent a mérleg, 2017-tól 2022-ig azonban a keletiek domináltak.

A nyugati "dominancia" visszaszerzésére elemzők rögtön meg is adták a magyarázatot. Értékelésük szerint

a nyugati "irányváltáshoz" jelentős mértékben hozzájárultak a keleti tartományokban tartózkodó, német útlevéllel nem rendelkező bevándorlók.

Ezzel szemben változatlanul többségben vannak azok a külföldiek, akik német útlevél birtokában az ország nyugati feléből inkább az új szövetségi tartományokba költöztek.

A keleti tartományokkal foglalkozó német kormánybiztos összességében aggasztónak nevezte a fejleményeket, A t-online hírportál által ismertetett nyilatkozatában a szociáldemokrata biztos azt hangsúlyozta, hogy az ország keleti felének a bevándorlás országrészévé kell válnia. "Bevándorlás nélkül nincs jövő" – idézte a portál a kormánybiztost, aki szerint a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha az emberek érzik, hogy nem szívesen láják őket.

Carsten Schneider ezzel kapcsolatban részleteket ugyan nem említett, ismert ugyanakkor, hogy az ország keleti tartományaiban az elsősorban az illegális bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző AfD párt rendkívüli támogatottságot élvez.