Infostart.hu
eur:
365.48
usd:
325.64
bux:
143249.61
2026. október 21. szerda Orsolya
Olaf Scholz német kancellár a német állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn új, nagy sebességű ICE-vonatokat előállító gyárának avatóünnepségén Cottbusban 2024. január 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Lesújtó felmérés keseríti a német kancellár mindennapjait

A Németországi Szociáldemokrata Párt tagságának 51 százaléka van azon a véleményen, hogy az ország legrégibb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező pártja súlyos válságban van.

Aligha ilyen kormányzásra számított Olaf Scholz kancellár, amikor 2021 decemberében az általa vezetett hárompárti koalíció a tizenhat évig tartó Merkel-korszak után hatalomra került. A súlyos gazdasági és költségvetési gondok, a szüntelen koalíciós viszályok és az illegális migráció okozta, immár folyamatos hanyatlás miatt állandósult a koalíció és szociáldemokrata SPD népszerűségvesztése. Most a Forsa közvélemény-kutató intézet hozott nyilvánosságra a kancellár számára nem éppen szívderítő adatokat.

Németországban a politikai naptár szerint jövő szeptemberben rendezik a soron következő parlamenti választásokat. A korábbi felmérések hosszabb ideje azt jövendölték, hogy a jövő évi szavazást "utcahosszal" nyerheti az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség, amely mintegy 30 százalékos támogatottságot tudhat magáénak, de a 14-15 százalékon álló szociáldemokrata SPD-t legkevesebb 2 százalékkal a radikális jobboldali AfD is megelőzi. A kormánykoalíció csődjét bizonyítja, hogy a szociáldemokraták partnerei közül a Zöldek Pártja 13 százalékkal a szociáldemokraták mögött "kullog", míg a liberális FDP az 5 százalékos parlamenti küszöb határán mozog.

Az RND közszolgálati médium megbízásából a Forsa azonban ezúttal kizárólag a kancellár, illetve pártja népszerűségét mérte: kizárólag a 440 ezres párttagság véleményére volt kíváncsi. A reprezentatív felmérést július 8. és 12. között több mint ezer párttag megkérdezésével végezték, két kérdésre kellett válaszolniuk: támogatják-e, hogy Olaf Scholz legyen 2025-ben is a kancellárjelölt, illetve bíznak-e az SPD hatalmon maradásában.

A tagság mindössze 33 százaléka vallotta azt, hogy Olaf Scholz lehetne a jövő évben is az alkalmas szociáldemokrata kancellárjelölt.

Szintén 33 százalék vélekedett úgy, hogy a szociáldemokratáknak nem Scholzot, hanem a jelenlegi védelmi minisztert, Boris Pistoriust kellene indítaniuk jelöltként. Mellette szól, hogy az év eleje óta ő Németország legnépszerűbb politikusa, jelentős fölénnyel előzi meg a konzervatívok kancellárjelöltjét, a CDU-elnök Friedrich Merzet is.

Mindez a korábbi hasonló adatok alapján kevésbé tűnhet meglepőnek a hivatalban lévő kancellár számára, az azonban annál inkább, hogy a válaszok szerint a tagság jelentős többsége Scholzcal ellentétben egyáltalán nem bízik a szociáldemokraták hatalmon maradásában. Az adatok szerint a megkérdezettek kétharmada, azaz

66 százaléka egyáltalán nem bízik abban, hogy 2021-hez hasonlóan 2025-ben is a szociáldemokrata SPD lesz a legerősebb párt.

A győztes a válaszok szerint a Kereszténydemokrata Unió, a CDU lesz, különösen akkor, ha kancellárjelöltjük a pártelnök, Friedrich Merz marad.

Szembetűnő az is, hogy az egykor az NDK-hoz tartozó keleti tartományokban a szociáldemokrata párttagok még borúlátóbbak: 71 százalékuk vélekedik úgy, hogy az SPD a jövő szeptemberi választások vesztese lesz.

Összességében a párttagság 51 százaléka van azon a véleményen, hogy Németország legrégibb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező pártja súlyos válságban van.

Címlapról ajánljuk
Az amerikaiak többsége nem akarja, hogy újra megkíséreljék kivégezni Christa Pike-ot

Az amerikaiak többsége nem akarja, hogy újra megkíséreljék kivégezni Christa Pike-ot

Az elmúlt hetekben nagy visszhangot váltott ki a tizenéves korában elkövetett brutális gyilkosság miatt halálra ítélt Christa Pike kudarcot vallott kivégzése. Ez adott apropót a Reuters és Ipsos új felmérésének, amelyben a halálbüntetés megítélésére is rákérdeztek. Egy orvosprofesszor és etikai szakértő pedig azután alakította ki álláspontját, hogy szerinte az állam a sikertelen kivégzéssel már olyan szenvedést okozott az elítéltnek, amely felveti a kegyetlen és szokatlan büntetés alkotmányos tilalmának megsértését.
Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar november 6-án Johannes Brahms két megrendítő művével emlékezik egykori főzeneigazgatójára, a tíz éve elhunyt Kocsis Zoltánra a Müpában. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló, megbékélést és reményt sugárzó hangversenyen Pasztircsák Polina és Julian Orlishausen énekli a szólókat.
inforadio
ARÉNA
2026.10.21. szerda, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója
Komoly átrendezés jön a költségvetésben - Ezekre az intézkedésekre figyelnek a legtöbben

Komoly átrendezés jön a költségvetésben - Ezekre az intézkedésekre figyelnek a legtöbben

Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben mutatta be a 2027-es költségvetést, amely 4,9 százalékos hiánycéllal számol, és jelentős átrendezést hajt végre mintegy 2100 milliárd forintnyi hiánynövelő és 3000 milliárd forintnyi hiánycsökkentő lépéssel. A legfontosabb bejelentések köztött volt, hogy a minimálbér szja-ja 15-ről 9 százalékra csökken, a havi 680 ezer forint alatt keresők adója pedig mérséklődik. A családi pótlék megduplázódik, az Otthon Start helyére a Wekerle Plusz lép, az árrésstop megszűnik, és 3,75 százalékos reklámadó érkezik, amelyet a nagy tech-cégek is fizetnek majd. A keddi sajtótájékoztatón Kármán András pénzügyminiszterrel közösen további részletek is kiderültek, többek között az, hogy a minisztériumok és állami cégek működési kiadásait legalább 10 százalékkal fogják vissza. A Google Trends adatai szerint a költségvetés bejelentését követően egyből a legfelkapottabb téma lett, az internetezőket pedig leginkább az szja-változások érdekelték.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×