Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. február 28. szombat Elemér
Olaf Scholz német kancellár a német állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn új, nagy sebességű ICE-vonatokat előállító gyárának avatóünnepségén Cottbusban 2024. január 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Lesújtó felmérés keseríti a német kancellár mindennapjait

A Németországi Szociáldemokrata Párt tagságának 51 százaléka van azon a véleményen, hogy az ország legrégibb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező pártja súlyos válságban van.

Aligha ilyen kormányzásra számított Olaf Scholz kancellár, amikor 2021 decemberében az általa vezetett hárompárti koalíció a tizenhat évig tartó Merkel-korszak után hatalomra került. A súlyos gazdasági és költségvetési gondok, a szüntelen koalíciós viszályok és az illegális migráció okozta, immár folyamatos hanyatlás miatt állandósult a koalíció és szociáldemokrata SPD népszerűségvesztése. Most a Forsa közvélemény-kutató intézet hozott nyilvánosságra a kancellár számára nem éppen szívderítő adatokat.

Németországban a politikai naptár szerint jövő szeptemberben rendezik a soron következő parlamenti választásokat. A korábbi felmérések hosszabb ideje azt jövendölték, hogy a jövő évi szavazást "utcahosszal" nyerheti az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség, amely mintegy 30 százalékos támogatottságot tudhat magáénak, de a 14-15 százalékon álló szociáldemokrata SPD-t legkevesebb 2 százalékkal a radikális jobboldali AfD is megelőzi. A kormánykoalíció csődjét bizonyítja, hogy a szociáldemokraták partnerei közül a Zöldek Pártja 13 százalékkal a szociáldemokraták mögött "kullog", míg a liberális FDP az 5 százalékos parlamenti küszöb határán mozog.

Az RND közszolgálati médium megbízásából a Forsa azonban ezúttal kizárólag a kancellár, illetve pártja népszerűségét mérte: kizárólag a 440 ezres párttagság véleményére volt kíváncsi. A reprezentatív felmérést július 8. és 12. között több mint ezer párttag megkérdezésével végezték, két kérdésre kellett válaszolniuk: támogatják-e, hogy Olaf Scholz legyen 2025-ben is a kancellárjelölt, illetve bíznak-e az SPD hatalmon maradásában.

A tagság mindössze 33 százaléka vallotta azt, hogy Olaf Scholz lehetne a jövő évben is az alkalmas szociáldemokrata kancellárjelölt.

Szintén 33 százalék vélekedett úgy, hogy a szociáldemokratáknak nem Scholzot, hanem a jelenlegi védelmi minisztert, Boris Pistoriust kellene indítaniuk jelöltként. Mellette szól, hogy az év eleje óta ő Németország legnépszerűbb politikusa, jelentős fölénnyel előzi meg a konzervatívok kancellárjelöltjét, a CDU-elnök Friedrich Merzet is.

Mindez a korábbi hasonló adatok alapján kevésbé tűnhet meglepőnek a hivatalban lévő kancellár számára, az azonban annál inkább, hogy a válaszok szerint a tagság jelentős többsége Scholzcal ellentétben egyáltalán nem bízik a szociáldemokraták hatalmon maradásában. Az adatok szerint a megkérdezettek kétharmada, azaz

66 százaléka egyáltalán nem bízik abban, hogy 2021-hez hasonlóan 2025-ben is a szociáldemokrata SPD lesz a legerősebb párt.

A győztes a válaszok szerint a Kereszténydemokrata Unió, a CDU lesz, különösen akkor, ha kancellárjelöltjük a pártelnök, Friedrich Merz marad.

Szembetűnő az is, hogy az egykor az NDK-hoz tartozó keleti tartományokban a szociáldemokrata párttagok még borúlátóbbak: 71 százalékuk vélekedik úgy, hogy az SPD a jövő szeptemberi választások vesztese lesz.

Összességében a párttagság 51 százaléka van azon a véleményen, hogy Németország legrégibb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező pártja súlyos válságban van.

Címlapról ajánljuk
Áldozatok százairól szólnak a hírek Iránban - hírek percről percre

Áldozatok százairól szólnak a hírek Iránban - hírek percről percre

Először az izraeli védelmi miniszter számolt be "megelőző csapásról", majd az amerikai elnök közölte, hogy nagyszabású támadást indítottak. A deklarált célok között szerepel a rezsimváltás is. Cikkünk frissül.

Orbán Viktor: ebben a vármegyében a cél nem a kétharmad, hanem a három harmad

Tizenegyedik állomására ért a kormánypártok háborúellenes gyűléssorozata, ezúttal Esztergomban gyűltek össze a DPK-sok. A miniszterelnök ismét beszédet mondott és kérdésekre válaszolt. Beszámolt arról is, hogyan tervezik megtörni Ukrajna olajblokádját, mennyi idő kellene a százhalombattai finomító más olajra való átállításához. Beszámolt arról is, hogy kiépült a magyar drónvédelmi rendszer.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Lángba borult a Közel-Kelet, több országban zúgnak a rakéták, Dubajt bombázza az iráni haderő - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Lángba borult a Közel-Kelet, több országban zúgnak a rakéták, Dubajt bombázza az iráni haderő - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Ma reggel Izrael bejelentette: megelőző csapást indítottak Irán ellen. A katonai művelet az Egyesült Államokkal közösen történik, katonai célpontok mellett az iráni vezetőket is támadják. Teherán környékén több robbanásról is jöttek felvételek - helyi források szerint Izrael több napon át húzódó harcokkal számol. Donald Trump elnök bejelentést tett: a cél az atomprogram és a ballisztikus rakéták leszerelése, valamint az iráni iszlamista rezsim megbuktatása. Irán ellencsapást indított - az izraeli légvédelem dolgozik, közben arról jönnek hírek, hogy Bahreint, Katart, Kuvaitot, Irakot, Szaúd-Arabáit és az Emírségeket is támadás érte. Délután az izraeli média arról kezdett el szivárogtatni: "valószínűleg" meghalt Ali Hámenei, Irán legfőbb vezére - Teherán ezt később tagadta. A forradalmi gárda vezetője és a védelmi miniszter viszont szinte biztosan meghalt - erről több forrás is beszámolt. A délután folyamán intenzív támadás érte a szunni olajmonarchiák fővárosait - felcsaptak a lángok Dubajból, Dohából és Kuvaitvárosból is Irán rakéta- és dróntámadásai után. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán elleni katonai művelet fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×