Infostart.hu
eur:
385.32
usd:
332.03
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A dán légierő F-16 Fighting Falcon vadászgépei. Forrás: X / NEXTA
Nyitókép: Forrás: X / NEXTA

Volodimir Zelenszkij: Ukrajnának legkevesebb 25 Patriot-rendszerre és még több F-16-osra van szüksége

Az ukrán elnök szerint országának az eddig ígértnél több rakétára és harci gépre lenne szüksége ahhoz, hogy megvédje a légterét.

"Ukrajna teljes körű védelmének biztosítása érdekében a katonáink véleménye szerint 25 Patriot-rendszerre van szükségünk" - hangsúlyozta kijevi sajtótájékoztatóján az államfő.

Zelenszkij mindemellett nem tett említést arról, hogy Ukrajna jelenleg hány darabbal rendelkezik a légvédelmi rendszerből. Kiemelte ugyanakkor, hogy az átfogó légvédelem érdekében egyéb különböző hatótávolságú, illetve képességű fegyverrendszerekre is szüksége van hazájának. Egyben arra emlékeztetett, hogy a washingtoni NATO-csúcson szövetségesei további öt Patriot, illetve hasonló képességekkel rendelkező rendszert ajánlottak fel.

Egy hónappal korábban, az Olaszországban rendezett G7-csúcs alkalmából még legkevesebb hét Patriot-rendszer szükségességéről beszélt.

A háború 2022. február 24-i kezdete óta Ukrajna legkevesebb négy Patriot-rendszert kapott. Sajtójelentések szerint azonban több indítóállást megrongáltak, illetve megsemmisítettek az orosz légicsapások. Egy teljes üteg, radarokkal, indítóállásokkal, tűzirányító rendszerekkel többszáz millió euróba kerül, egy-egy légvédelmi rakéta ára pedig hárommillió euró körül mozog.

Az F-16-os harci repülőkről szólva Zelenszkij megjegyezte, hogy azokat két hullámban kapják meg, nyáron, illetve az év végéig. Az ukrán államfő ugyanakkor elismerte, hogy a harci repülők - tekintettel a jóval nagyobb orosz légierőre - önmagában nem fogják megváltoztatni a háború menetét.

Zelenszkij arról is szót ejtett, hogy a második nemzetközi békecsúcson, amelynek időpontját még nem tűzték ki, már Oroszországnak is részt kellene vennie, miután az első ilyen svájci találkozón Moszkva nem képviseltette magát.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×