Infostart.hu
eur:
389.55
usd:
337.94
bux:
122810.29
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
A Bundeswehr katonái. Forrás:Twitter/WELT
Nyitókép: Forrás:Twitter/WELT

Hadkötelezettség: a nőknek sem kegyelmezne a Bundeswehr főfelügyelője

Nehezebb sors várhat a nőkre, ha Németországban a döntenek az általános hadkötelezettség bevezetéséről.

Az általános hadkötelezettség bevezetése hosszabb ideje napirenden van, különös tekintettel Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára, valamint ettől elválaszthatatlanul a NATO-orosz szembenállásra. Boris Pistorius védelmi miniszter felkarolta a kezdeményezést, és a svéd mintát követve kezdeményezést terjesztett elő. A hadsereg főfelügyelője erre most rátett még egy lapáttal.

Németországban 2011-ben hivatalos megfogalmazás szerint "felfüggesztették" az általános hadkötelezettséget, elsősorban pénzügyi okokra hivatkozva. Az intézkedést az akkori Merkel-kormány védelmi minisztere, Karl-Theodor zu Guttenberg rendelte el átmeneti időszakra, ami azóta is tart.

A német hadsereg jelenleg rendkívüli létszámhiánnyal küzd. A Bundeswehrben jelenleg mintegy 180 ezren teljesítenek meghatározott időre szóló hivatásos, illetve önkéntes szolgálatot. Szakértők szerint legkevesebb 30 ezer fő hiányzik, amit tartalékosok felvételével lehetne mérsékelni.

A létszámhiány orvoslására vonatkozóan terjesztette elő tervezetét június első felében a védelmi miniszter a Bundestag védelmi bizottságában. A tervezet az elemzők szerint a kötelező katonai szolgálat "visszavezetését" illetően tartalmaz ugyan kötelező elemeket, mindazonáltal meglehetősen liberális is. A svéd mintára épülő Pistorius-modell szerint első körben minden 18 éves fiatal kap egy kitöltendő papírt, amely ugyanakkor még nem a behívó lesz. Ez egy kérdőív, amit a 18. életévüket betöltött fiataloknak ki kell tölteniük, tájékoztatást kell nyújtaniuk "szolgálati hajlandóságukról", illetve képességeikről. Ha ennek alapján kiválasztják őket, akkor mindezt kötelező alkalmassági vizsgálat követi.

A kérdőivet a Pistorius-terv alapján fiatal nők is megkapják, nekik azonban nem kötelező kitölteniük. Ehhez ugyanis az alkotmány módosítására lenne szükség, odáig azonban a tervezet nem terjed. Az alaptörvény 12. cikke ugyanis azt mondja ki, hogy a férfiak kötelezhetők 18 éves koruktól szolgálatra. A védelmi minisztérium arra számít, hogy évente mintegy 400 ezren kapják meg a kérdőívet, közülük 100 ezren pozitív választ adnak. Azaz minden negyedik fiatal jelezheti érdeklődését.

Ennek kapcsán fejtette ki most álláspontját a Bundeswehr főfelügyelője, akit a hadsereg első számú katonájának tartanak. Carsten Breuer közvetve az egyenjogúságra hivatkozva azt indítványozta, hogy

a nőkre is terjesszék ki a hadkötetezettséget, ha újra aktiválják a kötelező katonai szolgálatot.

Breuer utalt arra, hogy az alkotmány szerint a 2011 óta felfüggesztett hadkötelezettség kizárólag a férfiakra vonatkozik, épp ezért – szerinte – ezen a téren is egyenjogúságra lenne szükség, de mindezt megfelelő politikai és társadalmi vitának kellene megelőznie, hangsúlyozva az alkotmány módosításának szükségességét is.

A "gyengébb nem" besorozásával kapcsolatos nézetek különbözősége ellenére a főfelügyelő egyetértett a miniszterrel abban, hogy a hadsereget erősíteni kell. Hangsúlyozta, hogy a Bundeswehrnek összességében 400 ezer ideiglenes és hivatásos katonára lenne szüksége.

A Pistorius-terv alapján az előirányzott kötelező alapszolgálati idő hat hónap lenne, ami azután önkéntes alapon akár tizennyolc hónapra is bővülhet.

A tervezetet első lépésben a kormánypártoknak kell jóváhagyniuk, és ezt követően kerülhet a parlament elé.

Elemzők szerint hadsereg főfelügyelőjének kiegészítő kezdeményezése aligha gyorsítja fel a hadkötelezettség bevezetését, illetve a hadsereg létszámának bővítését.

Címlapról ajánljuk
Nacsa Lőrinc: olyan partnerekre van szükségünk, akiknek érdeke Magyarország sikeressége

Nacsa Lőrinc: olyan partnerekre van szükségünk, akiknek érdeke Magyarország sikeressége

A választásig hátralévő időben sorozatot indítottunk az InfoRádióban, hogy a kutatások szerint a parlamenti bejutásra esélyes pártok szakpolitikusait a belpolitikai kérdések mellett a gazdasági terveikről és a külpolitikai megfontolásaikról is kérdezzük. A Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk elfogadta a meghívást, a Tisza Párt nem kívánt élni a lehetőséggel. Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője a pártszövetség külpolitikájáról beszélt az Aréna című műsorban.

Orbán Viktor: Zelenszkij úr, ha nincs olaj, nincs pénz!

A miniszterelnök szerint, ha Ukrajna meg akarja kapni a 90 milliárd eurós hitelt Brüsszelből, akkor meg kell nyissa a Barátság kőolajvezetéket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×