Infostart.hu
eur:
356.05
usd:
306.11
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára a portugál Demokratikus Szövetség (AD) pártkoalíció választási nagygyűlésén Portóban 2024. június 6-án. Portugáliában június 9-én rendezik az európai parlamenti választást, amelyen 17 párt és koalíció indul.
Nyitókép: MTI/EPA-LUSA/Tiago Petinga

Megszületett a nagy brüsszeli alku: maradhat Ursula von der Leyen

Az Európai Parlament három meghatározó frakciója lapinformációk szerint a legmagasabb szinten állapodott meg: a személyi döntéseket a csütörtök-pénteki EU-csúcson véglegesíthetik.

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem hivatalos munkavacsoráján egy héttel ezelőtt még nem született politikai megállapodás az uniós intézmények – az Európai Tanács, az Európai Bizottság – vezetőinek és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek a személyéről. A tekintélyes német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) most azonban megbízhatónak minősített brüsszeli forrásból úgy értesült, hogy a legnagyobb frakciók között előzetes megállapodás született a vezető tisztségek betöltéséről.

Eszerint az Európai Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok legmagasabb rangú tárgyalói előzetesen megállapodtak abban, hogy az Európai Tanács újabb ciklusra Ursula von der Leyent jelöli az Európai Bizottság elnöki tisztségére. Az Európai Tanács elnöki posztjára a jelölt a szociáldemokrata António Costa volt portugál miniszterelnök, Josep Borrell után pedig Kaja Kallas észt miniszterelnök lehet az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Costa mandátumát illetően megállapodtak abba, hogy a megbízatása az uniós szerződés értelmében két és fél éves időtartamra szól, annak meghosszabbítása újabb két és fél évvel lehetséges.

A FAZ információi szerint az egyezséget a három legtekintélyesebb pártcsalád magas rangú képviselői kötötték. Így az EPP részérő Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök és Donald Tusk lengyel kormányfő, a szociáldemokraták nevében Olaf Scholz német kancellár és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, míg a Renew, azaz a liberális pártcsoport képviseletében Emmanuel Macron francia elnök és Mark Rutte holland kormányfő. A német lap szerint pártcsaládjaik választották ki őket a posztokról szóló megbeszélésre.

Az állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken ülnek össze a soron következő csúcstalálkozóra, amelynek napirendjén szerepel a "személyi csomag" jóváhagyása. Az újság utalt arra, hogy a megerősítéshez elegendő az emelt szintű minősített többség. Ez azt jelenti, hogy a 27 állam-, illetve kormányfő közül legalább 22 olyan vezető támogatása szükséges, amelyek államai az EU lakosságának 65 százalékát képviselik,

Az Európai Bizottság elnökéről szóló végleges javaslatot Charles Michel az Európai Parlament (EP) elé terjeszti majd, ahol az EP-képviselők abszolút többségének, azaz a 720 tagú EP-ből legalább 361 képviselőnek a szavazata kell a jelölt megválasztásához.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×