Infostart.hu
eur:
388.96
usd:
335.54
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára a portugál Demokratikus Szövetség (AD) pártkoalíció választási nagygyűlésén Portóban 2024. június 6-án. Portugáliában június 9-én rendezik az európai parlamenti választást, amelyen 17 párt és koalíció indul.
Nyitókép: MTI/EPA-LUSA/Tiago Petinga

Megszületett a nagy brüsszeli alku: maradhat Ursula von der Leyen

Az Európai Parlament három meghatározó frakciója lapinformációk szerint a legmagasabb szinten állapodott meg: a személyi döntéseket a csütörtök-pénteki EU-csúcson véglegesíthetik.

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem hivatalos munkavacsoráján egy héttel ezelőtt még nem született politikai megállapodás az uniós intézmények – az Európai Tanács, az Európai Bizottság – vezetőinek és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek a személyéről. A tekintélyes német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) most azonban megbízhatónak minősített brüsszeli forrásból úgy értesült, hogy a legnagyobb frakciók között előzetes megállapodás született a vezető tisztségek betöltéséről.

Eszerint az Európai Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok legmagasabb rangú tárgyalói előzetesen megállapodtak abban, hogy az Európai Tanács újabb ciklusra Ursula von der Leyent jelöli az Európai Bizottság elnöki tisztségére. Az Európai Tanács elnöki posztjára a jelölt a szociáldemokrata António Costa volt portugál miniszterelnök, Josep Borrell után pedig Kaja Kallas észt miniszterelnök lehet az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Costa mandátumát illetően megállapodtak abba, hogy a megbízatása az uniós szerződés értelmében két és fél éves időtartamra szól, annak meghosszabbítása újabb két és fél évvel lehetséges.

A FAZ információi szerint az egyezséget a három legtekintélyesebb pártcsalád magas rangú képviselői kötötték. Így az EPP részérő Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök és Donald Tusk lengyel kormányfő, a szociáldemokraták nevében Olaf Scholz német kancellár és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, míg a Renew, azaz a liberális pártcsoport képviseletében Emmanuel Macron francia elnök és Mark Rutte holland kormányfő. A német lap szerint pártcsaládjaik választották ki őket a posztokról szóló megbeszélésre.

Az állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken ülnek össze a soron következő csúcstalálkozóra, amelynek napirendjén szerepel a "személyi csomag" jóváhagyása. Az újság utalt arra, hogy a megerősítéshez elegendő az emelt szintű minősített többség. Ez azt jelenti, hogy a 27 állam-, illetve kormányfő közül legalább 22 olyan vezető támogatása szükséges, amelyek államai az EU lakosságának 65 százalékát képviselik,

Az Európai Bizottság elnökéről szóló végleges javaslatot Charles Michel az Európai Parlament (EP) elé terjeszti majd, ahol az EP-képviselők abszolút többségének, azaz a 720 tagú EP-ből legalább 361 képviselőnek a szavazata kell a jelölt megválasztásához.

Címlapról ajánljuk
Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×