eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 28. szombat Vencel
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára a portugál Demokratikus Szövetség (AD) pártkoalíció választási nagygyűlésén Portóban 2024. június 6-án. Portugáliában június 9-én rendezik az európai parlamenti választást, amelyen 17 párt és koalíció indul.
Nyitókép: MTI/EPA-LUSA/Tiago Petinga

Megszületett a nagy brüsszeli alku: maradhat Ursula von der Leyen

Az Európai Parlament három meghatározó frakciója lapinformációk szerint a legmagasabb szinten állapodott meg: a személyi döntéseket a csütörtök-pénteki EU-csúcson véglegesíthetik.

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem hivatalos munkavacsoráján egy héttel ezelőtt még nem született politikai megállapodás az uniós intézmények – az Európai Tanács, az Európai Bizottság – vezetőinek és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek a személyéről. A tekintélyes német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) most azonban megbízhatónak minősített brüsszeli forrásból úgy értesült, hogy a legnagyobb frakciók között előzetes megállapodás született a vezető tisztségek betöltéséről.

Eszerint az Európai Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok legmagasabb rangú tárgyalói előzetesen megállapodtak abban, hogy az Európai Tanács újabb ciklusra Ursula von der Leyent jelöli az Európai Bizottság elnöki tisztségére. Az Európai Tanács elnöki posztjára a jelölt a szociáldemokrata António Costa volt portugál miniszterelnök, Josep Borrell után pedig Kaja Kallas észt miniszterelnök lehet az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Costa mandátumát illetően megállapodtak abba, hogy a megbízatása az uniós szerződés értelmében két és fél éves időtartamra szól, annak meghosszabbítása újabb két és fél évvel lehetséges.

A FAZ információi szerint az egyezséget a három legtekintélyesebb pártcsalád magas rangú képviselői kötötték. Így az EPP részérő Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök és Donald Tusk lengyel kormányfő, a szociáldemokraták nevében Olaf Scholz német kancellár és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, míg a Renew, azaz a liberális pártcsoport képviseletében Emmanuel Macron francia elnök és Mark Rutte holland kormányfő. A német lap szerint pártcsaládjaik választották ki őket a posztokról szóló megbeszélésre.

Az állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken ülnek össze a soron következő csúcstalálkozóra, amelynek napirendjén szerepel a "személyi csomag" jóváhagyása. Az újság utalt arra, hogy a megerősítéshez elegendő az emelt szintű minősített többség. Ez azt jelenti, hogy a 27 állam-, illetve kormányfő közül legalább 22 olyan vezető támogatása szükséges, amelyek államai az EU lakosságának 65 százalékát képviselik,

Az Európai Bizottság elnökéről szóló végleges javaslatot Charles Michel az Európai Parlament (EP) elé terjeszti majd, ahol az EP-képviselők abszolút többségének, azaz a 720 tagú EP-ből legalább 361 képviselőnek a szavazata kell a jelölt megválasztásához.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×