Infostart.hu
eur:
364.18
usd:
324.69
bux:
144454.77
2026. október 16. péntek Gál
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára a portugál Demokratikus Szövetség (AD) pártkoalíció választási nagygyűlésén Portóban 2024. június 6-án. Portugáliában június 9-én rendezik az európai parlamenti választást, amelyen 17 párt és koalíció indul.
Nyitókép: MTI/EPA-LUSA/Tiago Petinga

Megszületett a nagy brüsszeli alku: maradhat Ursula von der Leyen

Az Európai Parlament három meghatározó frakciója lapinformációk szerint a legmagasabb szinten állapodott meg: a személyi döntéseket a csütörtök-pénteki EU-csúcson véglegesíthetik.

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem hivatalos munkavacsoráján egy héttel ezelőtt még nem született politikai megállapodás az uniós intézmények – az Európai Tanács, az Európai Bizottság – vezetőinek és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek a személyéről. A tekintélyes német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) most azonban megbízhatónak minősített brüsszeli forrásból úgy értesült, hogy a legnagyobb frakciók között előzetes megállapodás született a vezető tisztségek betöltéséről.

Eszerint az Európai Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok legmagasabb rangú tárgyalói előzetesen megállapodtak abban, hogy az Európai Tanács újabb ciklusra Ursula von der Leyent jelöli az Európai Bizottság elnöki tisztségére. Az Európai Tanács elnöki posztjára a jelölt a szociáldemokrata António Costa volt portugál miniszterelnök, Josep Borrell után pedig Kaja Kallas észt miniszterelnök lehet az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Costa mandátumát illetően megállapodtak abba, hogy a megbízatása az uniós szerződés értelmében két és fél éves időtartamra szól, annak meghosszabbítása újabb két és fél évvel lehetséges.

A FAZ információi szerint az egyezséget a három legtekintélyesebb pártcsalád magas rangú képviselői kötötték. Így az EPP részérő Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök és Donald Tusk lengyel kormányfő, a szociáldemokraták nevében Olaf Scholz német kancellár és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, míg a Renew, azaz a liberális pártcsoport képviseletében Emmanuel Macron francia elnök és Mark Rutte holland kormányfő. A német lap szerint pártcsaládjaik választották ki őket a posztokról szóló megbeszélésre.

Az állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken ülnek össze a soron következő csúcstalálkozóra, amelynek napirendjén szerepel a "személyi csomag" jóváhagyása. Az újság utalt arra, hogy a megerősítéshez elegendő az emelt szintű minősített többség. Ez azt jelenti, hogy a 27 állam-, illetve kormányfő közül legalább 22 olyan vezető támogatása szükséges, amelyek államai az EU lakosságának 65 százalékát képviselik,

Az Európai Bizottság elnökéről szóló végleges javaslatot Charles Michel az Európai Parlament (EP) elé terjeszti majd, ahol az EP-képviselők abszolút többségének, azaz a 720 tagú EP-ből legalább 361 képviselőnek a szavazata kell a jelölt megválasztásához.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: hiába a sok napelem, az áram ára és az ellátásbiztonság továbbra is kérdés

Szakértő: hiába a sok napelem, az áram ára és az ellátásbiztonság továbbra is kérdés

A magyarországi villamosenergia-rendszer kihívásairól és kilátásairól készített elemzést a GKI Gazdaságkutató Zrt., amelyből kiderül: a legnagyobb kockázatot Paks I üzemideje és Paks II befejezésének folyamatos csúszása jelenti, miközben a megújulóknál a napenergia túlsúlya önmagában növeli a termelés ingadozását. Az InfoRádió Molnár László vezető kutatót kérdezte.

Újra ki kell találni Európa helyét a világgazdaságban – az EU-csúcsról posztolt az ET elnöke

Az európai vállalkozásoknak képesnek kell lenniük arra, hogy tisztességes feltételek mellett versenyezzenek – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Putyin fenyegetést küldött, Trump beszólt Kijevnek - Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Putyin fenyegetést küldött, Trump beszólt Kijevnek - Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

A Newsmaxnak adott tegnapi interjújában Donald Trump amerikai elnök bírálta Volodimir Zelenszkijt, mondván, az ukrán elnök "nem olyan fickó, akivel [az Egyesült Államoknak] jó együttműködnie". Trump szerint Zelenszkij ugyan azt mondja, hogy le akarja zárni a háborút, ez nem igaz. "Nem vagyok Zelenszkij nagy rajongója" - tette hozzá. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap kijelentette, hogy Oroszország válaszolni fog az energetikai infrastruktúráját ért ukrán támadásokra, és nem hagyja azokat megtorlás nélkül. "Nem kellett volna belekezdeni. Mielőtt megtették volna ezt a lépést, alaposan át kellett volna gondolniuk a következményeket" - vélekedett Putyin. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×