Több mint két éve tart az Ukrajna ellen indított orosz háború. Németország kezdettől fogva az ostromlott ország mellett áll, elsősorban katonai téren, a fegyverszállítások vonatkozásában az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb támogatója.

A háború ugyanakkor gazdasági téren sokba került az országnak. Erről tanúskodnak a gazdasági minisztérium adatai, amelyek egy parlamenti vita nyomán láttak napvilágot. Eszerint

160 milliárd euróról van szó, ami mindenekelőtt a háború számlájára írható.

Az előirányzatnál jóval csekélyebb mértékben nőtt a bruttó hazai termék (GDP), ezzel párhuzamosan pedig a jólét is jelentősen visszaesett.

A gazdasági minisztérium annak nyomán tette közzé a vonatkozó adatokat, hogy egy, a Baloldal Pártjához tartozó ellenzéki képviselő a gazdasági veszteségek nagysága iránt érdeklődött. A válaszból kitűnt, hogy a kormányzat a 2022-es, valamint a 2023-as évet illetően egyformán a GDP 3 százalékos növekedését tűzte ki célul, ehelyett a tényleges növekedés mindkét esztendőben 0,7 százalékos volt – ez teszi ki a 160 milliárd eurós veszteséget.

A szakszervezetekhez közel álló, düsseldorfi székhelyű Hans Böckler Alapítvány arra a következtetésre jutott, hogy a háború következtében a jólét visszaesése jóval magasabb annál, mint azt a gazdasági minisztérium becsülte. Az ARD közszolgálati televízió számára készített alapítványi elemzés szerint

az ukrajnai háború következtében Németország évente az eredetileg előirányzott bruttó hazai termék 5 százalékát veszítette el.

A számítások alapját a Nemzetközi Valutaalap Németországra vonatkozó korábbi becslései jelentették. Ebből következően az egy főre jutó éves visszaesés 2600 euró volt, ugyanez az adat Svédországban 1700, Olaszországban pedig mindössze 230 euró volt. Az uniós átlag az alapítvány szerint mintegy 880 euró.

Az alapítvány tudományos igazgatója az ARD-nek nyilatkozva úgy értékelte, hogy a jólét visszaesése Németországban a háború következtében nagyobb volt, mint más országokban. Mindezt az igazgató azzal magyarázta, hogy Németország több olyan szerkezeti "tulajdonsággal" rendelkezik, amelyek különösen sebezhetővé teszik.

"Rendkívül nagy az ipari szektor. Ez egyben azzal jár, hogy sok energiát használunk fel" – utalt rá az alapítványi vezető. Ehhez jön még, hogy a német kormány "viszonylag későn" avatkozott be a gázpiacokba – tette hozzá.