Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
A Vaskupola nevű izraeli rakétaelhárító rendszer Jeruzsálem közelében 2024. április 14-én. Irán hajnalban rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, válaszul arra, hogy izraeli repülőgépek április elején lerombolták az iráni konzulátust Szíriában.
Nyitókép: Abir Szultan

Szakértő: Izrael visszacsap, de Joe Biden a választások előtt nem akar újabb konfliktust

Biztosan lesz izraeli válaszcsapás – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, külpolitikai újságíró. Szerinte azonban nyílt háború nem várható a két ország között, az újraválasztására készülődő Joe Biden amerikai elnök ugyanis ezt nem támogatná.

"Az izraeli válaszcsapás nem maradhat el, túlságosan komoly volt az iráni támadás ahhoz, hogy válasz nélkül hagyják. Azért a Jeruzsálem egét megfestő rakéták képei bejárták a világsajtót" – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

A Magyar Nemzet külpolitikai újságírója szerint több lehetséges opció közül választhat Izrael, de bármelyik mellett is dönt, előtte egyeztetnie kell a szövetségesekkel, elsősorban az Egyesült Államokkal. Bombázhatja az iráni atomlétesítményeket, kikötőket, dróngyárakat, rakétagyárakat, felszállópályákat és választhatják a kibertámadást lehetőségét is, de mindegyik esetben mérlegelnie kell, nehogy olyan erőszakspirál alakuljon ki, amely eszkalálja a konfliktust.

"Ez az iráni támadás most pontosan azt bizonyította, hogy ha kell, akkor az Egyesült Államok minden erejével fellép szövetségeseinek a megvédése érdekében. Csatlakoztak hozzá a britek és a franciák is, ez egy olyan üzenet volt a kétkedőknek, ami egyértelművé tette, hogy Amerika megvédi az érdekeltségébe tartozó területeket" – mondta a szakértő. Hozzátette, hogy az Egyesült Államoktól rossz üzenet lett volna, ha nem áll ki Izrael mellett, de

a novemberi választások miatt Joe Biden most biztosan nem akar részt venni egy újabb konfliktusban.

„Valószínűtlen egy nyílt konfrontáció kitörése, hiszen az amerikaiak beleegyezése nélkül nem hiszem, hogy ezt Izrael meglépné. Még ha műveleti szinten önjáró is, stratégiai szinten ezt nem merné meglépni. Márpedig az Egyesült Államok jelen helyzetben nem fog rábólintani egy ilyen háborúra, mert nagyon rosszul jönne ki belőle, különösen a választások előtt" − összegezett László Dávid.

Szombat este Irán célba vette Izraelt, 300 drónt és több rakétát is kilőtt a mintegy kétezer kilométerre lévő országból. Az izraeli hadsereg és szövetségesei lelőtték a támadó drónok és rakéták több mint 99 százalékát. Korábban, április 1-jén izraeli erők légicsapást mértek Irán damaszkuszi nagykövetségének épületére, és megölték az Iráni Forradalmi Gárda több tisztjét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×