Infostart.hu
eur:
385.57
usd:
329.08
bux:
120466.52
2026. január 21. szerda Ágnes
A Vaskupola nevű izraeli rakétaelhárító rendszer Jeruzsálem közelében 2024. április 14-én. Irán hajnalban rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, válaszul arra, hogy izraeli repülőgépek április elején lerombolták az iráni konzulátust Szíriában.
Nyitókép: Abir Szultan

Szakértő: Izrael visszacsap, de Joe Biden a választások előtt nem akar újabb konfliktust

Biztosan lesz izraeli válaszcsapás – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, külpolitikai újságíró. Szerinte azonban nyílt háború nem várható a két ország között, az újraválasztására készülődő Joe Biden amerikai elnök ugyanis ezt nem támogatná.

"Az izraeli válaszcsapás nem maradhat el, túlságosan komoly volt az iráni támadás ahhoz, hogy válasz nélkül hagyják. Azért a Jeruzsálem egét megfestő rakéták képei bejárták a világsajtót" – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

A Magyar Nemzet külpolitikai újságírója szerint több lehetséges opció közül választhat Izrael, de bármelyik mellett is dönt, előtte egyeztetnie kell a szövetségesekkel, elsősorban az Egyesült Államokkal. Bombázhatja az iráni atomlétesítményeket, kikötőket, dróngyárakat, rakétagyárakat, felszállópályákat és választhatják a kibertámadást lehetőségét is, de mindegyik esetben mérlegelnie kell, nehogy olyan erőszakspirál alakuljon ki, amely eszkalálja a konfliktust.

"Ez az iráni támadás most pontosan azt bizonyította, hogy ha kell, akkor az Egyesült Államok minden erejével fellép szövetségeseinek a megvédése érdekében. Csatlakoztak hozzá a britek és a franciák is, ez egy olyan üzenet volt a kétkedőknek, ami egyértelművé tette, hogy Amerika megvédi az érdekeltségébe tartozó területeket" – mondta a szakértő. Hozzátette, hogy az Egyesült Államoktól rossz üzenet lett volna, ha nem áll ki Izrael mellett, de

a novemberi választások miatt Joe Biden most biztosan nem akar részt venni egy újabb konfliktusban.

„Valószínűtlen egy nyílt konfrontáció kitörése, hiszen az amerikaiak beleegyezése nélkül nem hiszem, hogy ezt Izrael meglépné. Még ha műveleti szinten önjáró is, stratégiai szinten ezt nem merné meglépni. Márpedig az Egyesült Államok jelen helyzetben nem fog rábólintani egy ilyen háborúra, mert nagyon rosszul jönne ki belőle, különösen a választások előtt" − összegezett László Dávid.

Szombat este Irán célba vette Izraelt, 300 drónt és több rakétát is kilőtt a mintegy kétezer kilométerre lévő országból. Az izraeli hadsereg és szövetségesei lelőtték a támadó drónok és rakéták több mint 99 százalékát. Korábban, április 1-jén izraeli erők légicsapást mértek Irán damaszkuszi nagykövetségének épületére, és megölték az Iráni Forradalmi Gárda több tisztjét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Zsiday Viktor elmondta, milyen reformra lenne szüksége a magyar adórendszernek

Zsiday Viktor elmondta, milyen reformra lenne szüksége a magyar adórendszernek

Konstruktív szakmai diskurzus van kialakulóban a hazai adórendszer megreformálásáról, legfrissebb fejleményként Zsiday Viktor, a nemrégiben visszavonult és sokak által követett befektetési szakember reagált Bethlendi András Portfolio-n megjelent írására. Zsiday szerint Bethlendi András adatai jól rámutatnak, hogy a magyar gazdagok vagyona GDP-arányosan jelentősen nőtt, miközben nem ruháztak be többet Magyarországon. Ennek az oka Zsiday szerint az, hogy a hazai kiszámíthatatlan gazdaságpolitika mellett erre nem volt lehetőségük. A szakember szerint a megoldás a foglyul ejtett állam (state capture) kiszabadítása és átlátható, kiszámítható keretrendszer kiépítése lenne. Zsiday szerint azonban nem a vagyonadó a megfelelő eszköz a reformra, célszerűbb lenne a társasági nyereségadó, az osztalékadó vagy a megtakarításokat terhelő adók kulcsának emelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×