Infostart.hu
eur:
384.94
usd:
329.6
bux:
116169.91
2026. január 7. szerda Attila, Ramóna
A Vaskupola nevű izraeli rakétaelhárító rendszer Jeruzsálem közelében 2024. április 14-én. Irán hajnalban rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, válaszul arra, hogy izraeli repülőgépek április elején lerombolták az iráni konzulátust Szíriában.
Nyitókép: Abir Szultan

Szakértő: Izrael visszacsap, de Joe Biden a választások előtt nem akar újabb konfliktust

Biztosan lesz izraeli válaszcsapás – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, külpolitikai újságíró. Szerinte azonban nyílt háború nem várható a két ország között, az újraválasztására készülődő Joe Biden amerikai elnök ugyanis ezt nem támogatná.

"Az izraeli válaszcsapás nem maradhat el, túlságosan komoly volt az iráni támadás ahhoz, hogy válasz nélkül hagyják. Azért a Jeruzsálem egét megfestő rakéták képei bejárták a világsajtót" – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

A Magyar Nemzet külpolitikai újságírója szerint több lehetséges opció közül választhat Izrael, de bármelyik mellett is dönt, előtte egyeztetnie kell a szövetségesekkel, elsősorban az Egyesült Államokkal. Bombázhatja az iráni atomlétesítményeket, kikötőket, dróngyárakat, rakétagyárakat, felszállópályákat és választhatják a kibertámadást lehetőségét is, de mindegyik esetben mérlegelnie kell, nehogy olyan erőszakspirál alakuljon ki, amely eszkalálja a konfliktust.

"Ez az iráni támadás most pontosan azt bizonyította, hogy ha kell, akkor az Egyesült Államok minden erejével fellép szövetségeseinek a megvédése érdekében. Csatlakoztak hozzá a britek és a franciák is, ez egy olyan üzenet volt a kétkedőknek, ami egyértelművé tette, hogy Amerika megvédi az érdekeltségébe tartozó területeket" – mondta a szakértő. Hozzátette, hogy az Egyesült Államoktól rossz üzenet lett volna, ha nem áll ki Izrael mellett, de

a novemberi választások miatt Joe Biden most biztosan nem akar részt venni egy újabb konfliktusban.

„Valószínűtlen egy nyílt konfrontáció kitörése, hiszen az amerikaiak beleegyezése nélkül nem hiszem, hogy ezt Izrael meglépné. Még ha műveleti szinten önjáró is, stratégiai szinten ezt nem merné meglépni. Márpedig az Egyesült Államok jelen helyzetben nem fog rábólintani egy ilyen háborúra, mert nagyon rosszul jönne ki belőle, különösen a választások előtt" − összegezett László Dávid.

Szombat este Irán célba vette Izraelt, 300 drónt és több rakétát is kilőtt a mintegy kétezer kilométerre lévő országból. Az izraeli hadsereg és szövetségesei lelőtték a támadó drónok és rakéták több mint 99 százalékát. Korábban, április 1-jén izraeli erők légicsapást mértek Irán damaszkuszi nagykövetségének épületére, és megölték az Iráni Forradalmi Gárda több tisztjét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brutális statisztika: 323 riasztás futott be a tűzoltókhoz egyetlen nap alatt, áramellátási zavarok vannak

Brutális statisztika: 323 riasztás futott be a tűzoltókhoz egyetlen nap alatt, áramellátási zavarok vannak

A katasztrófavédelem számokkal teletűzdelt posztot tett közzé szerda reggel az előző napról: már az önkéntes tűzoltók is a frontvonalban vannak, hóátfúvások miatt több út zárva, Szeged környékén áramkimaradások vannak, a figyelmeztetés pedig arról szól már, hogy akinek nem muszáj, el se induljon.
Hamarosan eldől a forint sorsa, jelzésre várnak a befektetők

Hamarosan eldől a forint sorsa, jelzésre várnak a befektetők

Az elmúlt napokban a 383-386-os sávban oldalazott a forint árfolyama az euróval szemben, miközben a dollár árfolyama a 326 és 330 között ingadozott. Bár a hetet enyhe erősödéssel kezdte a magyar fizetőeszköz, ez tegnap érezhető gyengülésbe csapott át a meglepően gyenge magyar külkereskedelmi adatok miatt. A forint legnagyobb támasza továbbra is a régiós szinten kiemelkedő kamatszint és a spekulatív ügyletek (carry trade), a mai nap azonban inkább a Németországból és a tengerentúlról érkező makrogazdasági adatok mozgathatják az árfolyamokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×