Infostart.hu
eur:
391.5
usd:
337.27
bux:
121885.96
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Füvet nyírnak a londoni Parlament téren 2023. május 3-án, három nappal III. Károly brit király koronázása előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

A londoni belügy szerint Törökország nem biztonságos hazatelepítési célország

Szombati brit lapértesülés szerint a londoni belügyminisztérium nem tartja biztonságosnak Törökországot a Nagy-Britanniába illegálisan belépő török menedékkérők hazatelepítési célországaként.

A The Times című konzervatív brit napilap idézi a belügyi tárca egy belső vizsgálati jelentését, amely leszögezi, hogy Törökország "nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján általánosságban biztonságosnak lenne tekinthető".

A konzervatív párti brit kormány az Albániával megkötött hazatelepítési egyezményhez hasonló megállapodást szeretne aláírni Törökországgal.

A londoni alsóház belügyi bizottságának nemrégiben összeállított átfogó helyzetértékelése szerint 2022-ben több mint 12 ezer albán kelt át csónakkal illegálisan, embercsempészek által szervezett csoportokban a La Manche-csatornán Angliába, a Tiranával kötött kétoldalú hazatelepítési megállapodás hatására azonban számuk tavaly 90 százalékkal csökkent.

A The Times által látott belügyminisztériumi leirat szerint azonban a Nagy-Britanniában menedékért folyamodó törökök 99 százaléka "fél a török államtól", mert részt vettek a rendszerrel szembeni ellenzéki mozgalmak tevékenységében.

A brit lap által idézett belügyminisztériumi helyzetértékelés bírálja a török terrorellenes jogszabályok "eltúlzott mértékű alkalmazását", és aggályokat vet fel a török bírósági rendszer függetlenségével kapcsolatban, mindenekelőtt a politikai ügyekben folyó eljárások esetében.

A brit belügyi tárca szóvivője a The Times megkeresésére reagálva - Törökország nevének említése nélkül - úgy fogalmazott, hogy a brit hatóságok minden egyes menedékjogkérelmet az egyéni körülmények figyelembevételével bírálnak el, és senkit nem küldenek vissza olyan országba, ahol az illető üldöztetés vagy súlyos sérelem kockázatának lenne kitéve.

A minisztérium előzetes adatai szerint 2023-ban az előző évhez képest egyharmadával, 30 ezer alá csökkent azoknak a száma, akik csónakkal próbáltak az európai kontinensről Angliába átjutni; tíz százalékuk török állampolgár volt.

Címlapról ajánljuk
Doxxing – Volodimir Zelenszkij a fenyegetésével közel járt, hogy uniós törvényeket sértsen

Doxxing – Volodimir Zelenszkij a fenyegetésével közel járt, hogy uniós törvényeket sértsen

Szintet lépett a magyar–ukrán diplomáciai feszültség Volodimir Zelenszkij elnök Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett fenyegetésével. Az ukrán államfő által felvetett ötlet a személyes adatok megosztásáról már megközelíti azt, ami sértheti az európai uniós gyakorlatot és akár bűncselekménynek is minősülhet.

Szijjártó Péter az ukrán pénzszállítók ügyéről: „fel kell tennünk a kérdést, nem a háborús maffia pénzéről van-e szó”

Ukrán pénzszállítókat vett őrizetbe a TEK Magyarországon, az egyikük korábban titkosszolgálati tábornok volt. Ukrajna hevesen tiltakozik, Andrij Szibiha külügyminiszter „állami terrorizmusról, zsarolásról” beszél. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorának stúdiójában elmondta: súlyos kérdést vet fel, hogy miért szerepelnek olyan személyek a szállítmányok kíséretében, akik „egyértelműen ukrán titkosszolgálati kötődéssel rendelkeznek”. A magyar hatóságok közben mélyreható, alapos, minden részletre kiterjedő vizsgálatot folytatnak.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Szétbombázzák Irán fővárosát, Katar katasztrófára figyelmeztet, Trump végleges kapitulációt vár - Híreink az iráni háborúról pénteken

Szétbombázzák Irán fővárosát, Katar katasztrófára figyelmeztet, Trump végleges kapitulációt vár - Híreink az iráni háborúról pénteken

Irán továbbra is aktívan rakétázza majdnem az összes, vele szomszédos országot: Bahrein és Katar az éjszaka folyamán is támadás alatt állt, a teljesen semleges Azerbajdzsán tegnap kapott először dróntámadást. Donald Trump amerikai elnök eközben lehet, hogy mégis letett a szárazföldi invázió lehetőségéről, viszont közölte: a bombázás fönnmarad, amíg Irán meg nem adja magát. Az izraeli légierő folytatja az Irán elleni légicsapásokat, ezzel párhuzamosan pedig egyre több európai állam száll be a védekező műveletekbe: a legfrisebb csatlakozó a Trump által megfenyegetett Spanyolország, az ő hajóik Ciprust fogják védeni. Katar a nap folyamán figyelmeztetett: lehet, hogy teljesen leállítják az energiahordozók exportját, ha nem sikerül pár héten belül véget vetni a háborúnak. Teheránt közben a háború eddigi legsúlyosabb légi offenzívája érte, az iráni főváros lángokban áll. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×