Ugyanez a bíróság 2020-ban felfüggesztette a Radomir Markovic, Milan Radonjic, Miroslav Kurak és Ratko Romic ügyében született elsőfokú ítéletet, és egyben új eljárást rendelt el.

A 2019-es elsőfokú ítéletében a belgrádi különleges bíróság 30 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Radomir Markovicot, a Milosevic-rezsim hírhedt állambiztonsági szolgálatának korábbi vezetőjét és egyik alárendeltjét. A két feltételezett végrehajtót akkor egyenként húsz év börtönnel sújtották.

A felmentő ítélet szerint az ügyben számos szabálytalanság történt, és a bemutatott bizonyítékok alapján nem volt megállapítható, hogy a vádlottak szervezett bűnözői csoport tagjai lettek volna, ahogyan az sem nyert bizonyítást, hogy ki, mikor és hol vett részt a bűncselekmény előkészítésében. Az ügyészség azt sem tudta alátámasztani, hogy az újságíró meggyilkolására egy meg nem nevezett, magas rangú állami tisztségviselő adott parancsot.

Slavko Curuvija az 1990-es években, a kommunista rendszer összeomlását követően alapította az első magánkézben lévő napilapot Szerbiában. Slobodan Milosevic jugoszláv elnök rezsimjének bírálójaként vált ismertté, a többi között pellengérre állította a szerb biztonsági erőket túlkapásaik miatt a többségében albánok lakta Koszovóban.

Az újságírót 1999. április 11-én, a NATO jugoszláviai légicsapásainak idején belgrádi lakása előtt gyilkolták meg. A merénylők 17 lövéssel végeztek vele. Ez volt a Milosevic-rezsim egyik legbrutálisabb és legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó bűnténye.