Magyarország nonszensznek tartja az Izrael elleni vádakat, és továbbra is kiáll az ország mellett azokon a nemzetközi fórumokon, ahol Jeruzsálemet a tavaly októberi pokoli támadást követően megindított terrorellenes műveletek miatt támadják - jelentette ki a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Jeruzsálemben.

A tárcavezető az izraeli kollégájával, Jiszráél Katz-cal folytatott tárgyalását követően arról számolt be, hogy Izrael pokoli terrortámadással szembesült 103 nappal ezelőtt, amely megölt ezreket, illetve sok százan kerültek a Hamász fogságába, az ennek nyomán megkezdett terrorellenes művelet sikere pedig az egész világnak érdeke.

"Nem szabad megengedni, hogy bárhol a világban, bármikor a jövőben ilyen esemény újra előforduljon (...) Éppen ezért nonszensznek tartjuk, hogy egyes országok népirtással vádolják Izraelt, hiszen ilyennel vádolni egy olyan országot, amely pokoli terrortámadással kellett, hogy szembenézzen, nyilvánvalóan nonszensz" - szögezte le.

"Külső szemlélők számára több száz vagy több ezer kilométerről ez geopolitikai kérdésnek is tűnhet, egy fegyveres konfliktusnak, amit valahogy meg kell oldani, de ha az ember eljön ide, akkor látja, hogy itt emberi tragédiák ezrei és tízezrei sorakoznak. És ha valaki eljön ide, akkor megerősödik abban a célkitűzésében, hogy segítsen hozzájárulni ahhoz, hogy soha többet a világon, sehol ilyen ne fordulhasson elő" - emelte ki.

Szijjártó Péter, aki a nap folyamán Eli Cohen energiaügyi és Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős izraeli miniszterrel is találkozni fog, hangsúlyozta, hogy három nagyon fontos feladat, sőt kötesség áll a nemzetközi közösség előtt.

Szavai szerint az első a terrorellenes műveletek sikerének támogatása, ugyanis ez adna lehetőséget a visszatérésre a közel-keleti normalizációhoz, az úgynevezett Ábrahám-megállapodások útjához, amely hosszú évtizedek eredménytelensége után elhozta a térségbe a béke reményét.

"Nyilvánvalóan az Izraellel szembeni támadások egyik célja is az volt, hogy ezt a normalizálódási folyamatot megállítsák és tovább mérgezzék a viszonyokat itt, a Közel-Keleten" - mutatott rá.

Aláhúzta: a világnak emellett az eszkaláció megelőzésén is dolgoznia kell, ugyanis ha nem sikerült elérni azt, hogy a Hezbollah visszavonuljon az izraeli-libanoni határról, akkor súlyos a veszélye a konfliktus fokozódásának.

"A térségbeli kollégák világosan elmondták, hogy ha ez a háború továbbterjed még egy országra, akkor semmi nem fogja megállítani a háborút attól, hogy sok-sok országra továbbterjedjen" - mondta. Majd hozzátette, hogy libanoni hivatali partnerével is többször beszélt, aki ugyancsak az eszkaláció elkerülésének fontosságát hangsúlyozta.

A miniszter harmadik feladatként a túszok mielőbbi kiszabadítását nevezte meg. Közölte, hogy magyar és orosz túszok családtagjaival, illetve több, a fogságot túlélő fiatallal is találkozott.

"Itt most találkoztam nemcsak a fogságban túlélő fiatalokkal, hanem olyan családokkal is, amelyeknek tagjai fiatal férfiak, apák, testvérek, férjek, akik még mindig túszként vannak fogva tartva Gázában, illetve reménykednek abban a családok, hogy túszként vannak fogva tartva, furcsa ezt mondani, de reménykednek benne, mert akkor élnek" - mondta.

Ennek kapcsán emlékeztetett, hogy az eredeti öt magyar állampolgárságú túsz közül egy még a terroristák fogságában van, miután három másiknak már sikerült hazajutnia, egy pedig életét vesztette. Kiemelte, hogy a kormány mindent megtesz az ő hazajuttatása érdekében is, továbbra is kapcsolatban vannak a felek közötti közvetítésben lényeges szerepet játszó katari hatóságokkal.

"A jövőben is minden követ meg fogunk mozgatni annak érdekében a nemzetközi politikában, hogy a nemzetközi közösségnek az legyen az egyik legfőbb célja, feladata, kötelessége, hogy a túszokat hazahozza" - fogalmazott.

"Tehát sikeres terrorellenes műveletek, utána visszatérés a normalizálás útjára. A Hezbollah visszatérítése az izraeli-libanoni határról, és a túszok kiszabadítása. Ez most a nemzetközi közösség feladata. Magyarország mindent megtesz, amit meg tud tenni" - összegzett.

Végül arra is kitért, hogy ilyenkor látszik, hogy a kommunikációs csatornák nyitva tartása fontos külpolitikai feladat minél több ország felé.

"Reménykedjünk benne, hogy a közel-keleti konfliktus nem fog eszkalálódni, és nem jön létre olyan biztonsági kockázat, amely a harmadik világháború kitörésével fenyeget, mert ne felejtsük el, mi is ilyen kockázat szomszédságában élünk, és ha az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus eszkalálódik, akkor a Jóisten mentse meg a világot a következményektől" - mondta.