Tusk a 2024-es költségvetési tervezetről szóló kormányülést követően tartott sajtókonferenciát.

„Egy olyan közmédia, mint amilyen most van, egyáltalán nem érdemli meg, hogy az adófizetők zsebéből finanszírozzák” – fogalmazott Tusk újságírói kérdésre válaszolva. „Készen állunk arra, hogy a közmédiát esetleg a helyzet javítása után támogassuk” – jelentette ki, hozzátéve:

a jövő évi költségvetésben egyelőre semmilyen eszközöket nem különítenek el erre a célra.

Arra vonatkozóan, hogy a szejm kedden napirendre tűzi a lengyel közszolgálati televíziót, rádiót és a PAP hírügynökséget érintő határozatot, Tusk elmondta: a dokumentum „az első lépést jelenti a közmédia javításához”. Bejelentette: a parlamenti többség olyan törvényeket készít majd elő, amik „visszaállítják a közmédia elemi semlegességét”.

A Polgári Koalícióból, a Lengyel Parasztpártból, a Lengyelország 2050 pártból, valamint az Új Baloldal nevű frakcióból álló többségi parlamenti koalíció képviselői által kedden benyújtott határozat-tervezet szerint a szejm arra szólítja fel az állami kincstárat képviselő illetékes szerveket, hogy „javító intézkedéseket” foganatosítsanak a közmédiával szemben.

A szejm arra kötelezi önmagát, hogy haladéktalanul elindítja „a lengyel alkotmánnyal összhangban lévő állapot tartós visszaállítását biztosító” törvényhozói munkát.

A határozat előterjesztői szerint a 2015 őszétől múlt hétig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nem hajtotta végre a lengyel alkotmánybíróság 2016 decemberében hozott döntését, amely részben alkotmányellenesnek minősítette a 2016 elején hatályba lépett médiatörvény azon előírásait, amelyek értelmében az országos rádió- és televízió-tanácstól (KRRiT) elvonták azt a jogot, hogy a közszolgálati televízió és rádió, valamint a PAP vezetőit kinevezze.

A közmédia az idei októberi parlamenti választások után is „az előző kormánytábor érdekében kampányol (...), néha agresszív módon támadja a jelenlegi kormányt (...) teljesen meghamisított valóságképet mutatva be a társadalomnak” – áll a határozatban.

Andrzej Duda államfő kedd délután levelet intézett Szymon Holowniához, a szejm elnökéhez, amiben – utalva a határozat tervezetére – aláhúzta: nem vonja kétségbe a parlamenti többség jogát a jogi rendszer módosításához,

„a politikai cél azonban nem igazolhatja az alkotmányos és törvényi szabályok megsértését vagy megkerülését".

A bejelentett, közmédiát érintő módosításoknak „tekintettel kell lenniük a demokratikus normákra, és csak az alkotmányban megszabott módon lehet őket foganatosítani” – hangsúlyozta Duda.

Holownia kedd reggeli sajtóértekezletén aláhúzta: a határozat nem törvényerejű, csak „megfogalmazza a (2016-ben felállított) Nemzeti Médiatanácsot (RMN) érintő kétségek lényegét”.

Lukasz Schreiber, a PiS képviselője újságíróknak mondta el, hogy a parlamenti többség a közmédia ügyében „határozat útján próbálja előkészíteni törvényellenes lépéseit”. Egy határozattal azonban „nem lehet megkérdőjelezni a törvényeket és az alkotmányt” – húzta alá Schreiber.

A határozattervezetre reagálva, a PAP hírügynökség arra szólította fel a szejmet, hagyjon fel jó hírnevének megsértésével. A hivatalos felhívásban rámutattak: a parlamenti határozat szövege egy újságcikkre támaszkodik, az azt korábban megjelentető, sajtókiadással foglalkozó cég ellen a PAP személyiségi jogok megsértése miatt korábban pert is indított.

Hangsúlyozták: a PAP tényeket közvetít, politikailag független, nem terjeszt propagandát, és nem támogat konkrét politikai pártokat.

A lengyel közmédiát jelenleg az RMN felügyeli, a KRRiT továbbra is működik, a szólásszabadság érvényesülése felett őrködik.