Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (j) fogadja Recep Tayyip Erdogan török elnököt a Karmelita kolostornál 2023. augusztus 20-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Szakértő a hétfői Erdogan-látogatásról: erről tárgyalnak és erről nem beszélnek a felek most

Egeresi Zoltán (NKE) Törökország-kutató az InfoRádióban elmondta, az utóbbi tíz évben igen szorossá vált hazánk viszonya a kis-ázsiai óriással, amely épp most ünnepli fennállásának 100 éves évfordulóját, első nemzetközi szerződését pedig épp Magyarországgal kötötte. "Svédezés" lesz, Gáza ügye viszont kevéssé kerül elő.

Egy napra Budapestre érkezik hétfőn Recep Tayyip Erdogan török elnök a török-magyar kulturális évad kezdetére, a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének századik évfordulója alkalmából.

Legutóbb augusztusban járt itt a török elnök, Egeresi Zoltán, az NKE munkatársa, Törökország-kutató az InfoRádióban intenzívnek nevezte a két ország kapcsolatát.

"Különösen az utóbbi tíz évben, rendszeressé váltak a közös kormányülések is, magas rangú találkozók. Közben 2018-ban Magyarország a Türk Tanács, most már Türk Államok Szervezete megfigyelő tagja lett, újabb fórumokkal egészült ki az amúgy is szoros kapcsolat" - ecsetelte a kutató.

Ezúttal a legutóbb létrejött Stratégiai Együttműködési Tanács is összeül, és aktuális politikai témákról is szó lehet, például a svéd NATO-csatlakozás támogatásának kérdéséről, amelyet egyelőre mindkét ország halogat.

"Ez a felső szintű tanács alapvetően azt jelenti, hogy a két ország kormánytagjai találkoznak, rengeteg tárcaközi megállapodás fog születni a nap során, és a svéd NATO-csatlakozás is elő fog kerülni a különböző kérdések között. Át fogják tekinteni a gázai eseményeket is, ezen túlmenően alapvetően a gazdasági együttműködés lesz a célkeresztben.

Törökország szeretné, ha az idén 4 milliárd dollárnyi külkereskedelmet sikerülne a jövőben újabb 2 milliárddal bővíteni, a távlati cél pedig 10 milliárd dollár."

Energetikai együttműködések is napirenden lesznek; augusztusban köttetett egy gázszállítási szerződés, vélhetően ezzel kapcsolatban újabb tárgyalásokat fognak folytatni.

Hogy a gázai konfliktus kapcsán ugyanazon a platformon áll-e a két ország, arról Egeresi Zoltán elmondta, Magyarország - úgy tűnik - alapvetően Izrael mellett kötelezte el magát, míg Erdogan kormánya hagyományosan azt a vonalat viszi, hogy a palesztinokat támogatja és Izraelt kritizálja.

"Ebben a kérdésben nem fognak a felek egyetérteni, de pragmatikusan azok a témák kerülnek majd elő, amelyekben ugyanúgy gondolkodnak:

  • gazdasági,
  • kulturális és
  • energetikai

kérdésekben" - foglalta össze.

Hangsúlyozta még, hogy épp most 100 éves az úgynevezett barátsági szerződés a két ország között.

"Ez azért is volt fontos, mert ez volt az első nemzetközi szerződés, amelyet Törökország alapítása után aláírt."

A török elnök budapesti látogatása kapcsán délelőttől késő estig Budapest-szerte lezárásokra, forgalomkorlátozásokra kell számítani, aki teheti, válassza a kötött pályás közlekedést Budapesten!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.

Jön majd eső, mutatjuk az időpontot

Van egy jó hír: jön az eső, de van rossz hír is: majd augusztus 17-e után számíthatunk csapadékra. Addig valahogy próbáljuk kihúzni... A másik jó hír, hogy legalább durva kánikula, hőhullám nem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

Miközben Európa az energiaátmenetre és a karbonsemlegességre összpontosít, egy kevésbé látványos, mégis alapvető kérdés háttérbe szorul: hogyan használjuk fel a rendelkezésünkre álló nyersanyagokat. Pedig ma már egyre több nemzetközi elemzés igazolja, hogy a körforgásos gazdaság nem csupán a hulladék mennyiségét csökkentheti, hanem érdemben mérsékelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, lassíthatja a biodiverzitás csökkenését, és új gazdasági lehetőségeket is teremthet. Bár a rendelkezésre álló bizonyítékok egyre meggyőzőbbek, a körforgásos gazdaság széles körű elterjedését továbbra is lassítják a rövid távú gazdasági érdekek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×