Infostart.hu
eur:
386.89
usd:
333.56
bux:
120980.57
2026. március 3. kedd Kornélia
Kemal Kilicdaroglu, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökjelöltje támogatói körében egy választási kampányrendezvényen Ankarában 2023. május 13-án, az elnökválasztás első fordulója előtti napon. Kilicdaroglu a hivatalban levő elnök, Recep Tayyip Erdogan legfőbb kihívója. Törökországban május 14-én parlamenti választásokat is tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Törökország választ

Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő államfő és Kemal Kilicdarogl koalíciós jelölt között.

Helyi idő szerint vasárnap reggel 8 órakor (közép-európai idő szerint 7 órakor) Törökország-szerte megnyíltak a szavazóhelyiségek az elnökválasztás második fordulójában, amelyben Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő államfő és a fő ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu mérkőzik meg egymással.

A 18. életévüket betöltött állampolgárok helyi idő szerint 17 óráig (közép-európai idő szerint 16 óráig) járulhatnak az urnákhoz. A török hatóságok mintegy 64 millió 164 ezer választópolgárt vettek nyilvántartásba, 60 millió 745 ezret belföldön, 3 millió 419 ezret pedig külföldön.

A második fordulóban csaknem 50 ezren először élhetnek a voksolás lehetőségével.

Második forduló azért szükséges, mert a május 14-i első fordulóban egyik indulónak sem sikerült abszolút többséget szereznie. Vasárnap már csak a legjobban szereplő két jelölt méretteti meg magát.

Az első fordulót Erdogan nyerte meg a szavazatok 49,52 százalékával. Kilicdaroglu, aki a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke, a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg.

Továbbra is pártszövetség áll mindkét jelölt mögött, nem csupán párt. Erdogant a Nép Szövetsége, Kilicdaroglut pedig a hatpárti Nemzet Szövetsége támogatja.

Az államfőválasztás harmadik helyezettje, Sinan Ogan bevándorlásellenes politikus, aki május 14-én 5,17 százalékot kapott, a héten arra szólította fel híveit, hogy Erdogant támogassák a második fordulóban. Érvelése szerint Törökország végrehajtó elnöki rendszerében a stabilitás fontos alapja, hogy a köztársasági elnökség és a parlament ugyanazon szövetség irányítása alatt álljon.

Ugyanis a szintén május 14-én tartott egyfordulós parlamenti választáson az Erdogan-vezette kormánypárt, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az elért 35,61 százalékkal 268 képviselői mandátumhoz jutott a 600 fős törvényhozásban, míg Kilicdaroglu pártja, a CHP a voksok 25,33 százalékát gyűjtötte be, ami 169 parlamenti helyet biztosított a pártnak.

A napokban a bevándorlóellenes Győzelem Pártja, amely a parlamenti választáson 2,23 százalékot kapott, bejelentette: Kilicdaroglut fogják támogatni. A Győzelem Pártja elnöke, Ümit Özdag rámutatott: a kormánypárt is támogatásért folyamadott hozzájuk, de az ő politikájuk nem tartalmazza a menekültek hazatérését, Kilicdarogluval viszont egyetértésre jutottak a kérdésben.

Törökországban él a világon a legtöbb menekült, a hivatalos számok szerint nagyjából 4 millió.

A külföldön élő törökök május 20. és május 24. között szavazhattak Törökország külképviseletein, de a török vámkapuknál, tehát a nemzetközi repülőtereken és az ország határállomásain vasárnap délután 17 óráig még ők is voksolhatnak. Az ő szavazócéduláikat a hét második felében Ankarába szállították. Ezeket a borítékokat szintén a 17 órás urnazárást követően bontják ki.

Az 1961 óta érvényben lévő választási törvény értelmében 18 óráig az összes sajtóorgánumban tilos lesz magára a választásra, valamint annak eredményére vonatkozó mindennemű hír, találgatás és megjegyzés közzététele.

18 és 21 óra között a médiumok kizárólag a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által kiadott információkat hozhatják nyilvánosságra.

Az YSK a médiát érintő korlátozásokat a tervek szerint 21 órakor oldja fel, bár dönthet úgy is, hogy ezt az időpontot korábbra hozza.

A sajtóra vonatkozó korlátozásokon túl vasárnap reggel 6 órától éjfélig szintén tilos lesz az alkoholtartalmú italok eladása és nyilvános fogyasztása. Az éttermek is csak ételt szolgálhatnak fel. Ezenfelül zárva tartanak a szórakozóhelyek, a bárok, a kocsmák, de a teázók, a kávézók, a mozik és még az internetkávézók is. Továbbá a rendőrökön és a közrend védelmével egyéb módon megbízottakon kívül más nem tarthat magánál fegyvert. Este 18 óráig pedig még esküvőt sem szabad tartani, de 18 és 24 óra között is csak a felsorolt tilalmak betartásával.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×