"A bíróság a kulturális minisztérium kérésének eleget téve beszünteti az Azattik (a SZER helyi részlege) tevékenységét és a médiumot bezárják" - olvasható a biskeki bíróság közleményében.

Az Azattik, amelynek harminc napja van fellebbezni a bírósági döntés ellen, közölte, hogy élni kíván ezzel a jogával.

A bírósági bejelentést két nappal azután tették, hogy Oroszország felajánlotta:

"megosztja Kirgizisztánnal a külföldi befolyásolás elleni küzdelemben elért tapasztalatait".

Tárgyalás tárgya továbbá egy médiatörvény-tervezet, amely a kirgiz civil közösség egyik tagja szerint korlátozná a szólásszabadságot.

Az öt volt közép-ázsiai szovjet köztársaság közül, ahol korlátozott a sajtószabadság, Kirgizisztán sokáig kivételnek tűnt viszonylagos média- és politikai sokszínűségével. Civilszervezetek azonban a médiumokra gyakorolt növekvő nyomásra panaszkodnak.

Január végén a kulturális minisztérium bírósági eljárást indított az Azattik ellen, amelynek YouTube-csatornáját a hétmilliós országban kétmillióan követik. A hatóságok azt vetették az ellenzéki eseményekről és a korrupcióról is beszámoló Azattik szemére, hogy a kérések ellenére nem vont vissza egy riportot, amely a mintegy száz halálos áldozattal járó 2022-es többnapos kirgiz-tádzsik összetűzésekkel foglalkozott.

A bírósági döntést megelőzően járt Moszkvában Nurlanbek Sakijev kirgiz házelnök,

aki találkozott az orosz parlament alsóháza, az állami duma elnökével. Vjacseszlav Vologyin közölte, hogy Oroszország "kész megosztani a tapasztatát", miután "hatékony törvényeket fogadott el a külföldi befolyásolás ellen", utalva egyebek mellett a külföldi ügynökökre vonatkozó törvényre.

Egyelőre Szadir Dzsaparov kirgiz elnök az egyetlen államfő, aki jelezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel részt vesz május 9-ei moszkvai, győzelem napi díszszemlén.