Infostart.hu
eur:
378.88
usd:
319.33
bux:
127457.87
2026. február 13. péntek Ella, Linda
Nyitókép: Pixabay

Újdonságok jönnének a boltokban egy uniós javaslat nyomán

Az Európai Bizottság új európai uniós jogszabályokat javasolt szerdán, amelyek célja, hogy visszaszorítsa a nehezen lebomló és a környezetre káros műanyag csomagolási hulladék mennyiségét.

A 2050-re megvalósítandó klímasemlegesség érdekében előterjesztett új jogszabályok szerint az uniós tagállamok kötelesek lesznek az egy főre jutó csomagolási hulladék mennyiségét 2030-ig öt, 2040-ig pedig tizenöt százalékkal csökkenteni. A csomagolási hulladék jelenleg a települési szilárd összhulladék 36 százalékát teszi ki átlagosan.

Az uniós felmérések szerint

egy uniós állampolgár egy évben átlagosan 180 kilogramm csomagolási hulladékot termel, és ez a mennyiség 2030-ra mintegy 215 kilogrammra nőhet

új intézkedések hiányában.

A szerdán közzétett jogszabályjavaslatok szerint a vállalatoknak termékeik bizonyos százalékát újrahasznosítható csomagolásban kell árusítaniuk, például a kiszállításra, elvitelre szánt ételeket, italokat és egyéb, online értékesített árukat.

Emellett szabványosítani fogják a csomagolási kiszereléseket, és a csomagolásokon feltüntetik, ha az újra felhasználható.

A szükségtelen csomagolás elkerülése érdekében 2030-ra betiltanák például

  • a vendéglátóipari helyiségekben fogyasztott élelmiszerek és italok,
  • az élelmiszerboltokban kapható gyümölcsök és zöldségek, valamint
  • a hotelvendégeknek biztosított cikkek egyszer használatos csomagolását.

Emellett a testület a kötelező betétdíjas rendszerek kialakítását szorgalmazza a műanyag palackokra és az alumínium italdobozokra vonatkozóan, és követelményeket vezetne be azok komposztálhatóságával és újrafeldolgozhatóságával kapcsolatban. A gyártóknak az új műanyag csomagoláson kötelezően fel kell majd tüntetniük, hogy a csomagolás anyagának hány százaléka újrafeldolgozott.

A javasolt intézkedések

  • 66 millió tonnáról 43 millió tonnára csökkentenék az üvegházhatású gázok csomagolásból származó kibocsátását,
  • a vízhasználat 1,1 millió köbméterrel csökkenne,
  • a gazdaságot és a társadalmat érő környezeti kár költsége pedig 6,4 milliárd euróval lenne kevesebb.
Címlapról ajánljuk
Bejelentés – Gyakorlatilag eláll az MSZP a 2026-os választásoktól

Bejelentés – Gyakorlatilag eláll az MSZP a 2026-os választásoktól

36 év történelme ér véget, az MSZMP utódpártja 1990 óta volt tagja a magyar parlamentnek. Négy politikusa függetlenként elindul a választáson, és arra buzdítja a választókat, hogy a legesélyesebb ellenzéki jelöltre szavazzanak az adott oevk-ban. A pártelnök Komjáthi Imre az InfoRádióban beszélt a döntés részleteiről.

Mi okozta a tüzet? Egy szobában robbanás volt, büntetőeljárás indul Budakeszin

Az elsődleges vizsgálatok szerint valószínűleg az egyik szobában történt robbanás okozhatta a több halottat és rengeteg sérültet követelő, Budakeszin péntekre virradóra történt háztüzet – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken, a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján. Egy ember elhunyt a kórházban, így már négyre nőtt a halálos áldozatok száma. A sérülteké 26.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
Húsz év után megint ott tartunk, hogy az EU próbálja visszagörbíteni az uborkát – belháború lett belőle

Húsz év után megint ott tartunk, hogy az EU próbálja visszagörbíteni az uborkát – belháború lett belőle

Az uniós versenyképességi vita most ott tart, ahol az uborkagörbület legendája: mindenki Brüsszelre mutogat, miközben a szabályok jó részét maguk a tagállamok kérték – majd a nemzeti jogba ültetve még tovább szigorították. Az Alden Biesen kastélyában tartott informális csúcson az „egy kontinens, egy piac” jelszava mögött valójában a 27-féle végrehajtási gyakorlat lebontása volt a tét. A Bizottság omnibuszcsomagokkal és egy új, „28. rezsimnek” nevezett egységes vállalati kerettel próbálná kiegyenesíteni a belső piacot, miközben a francia–német törésvonal az iparpolitikától az energiáig minden kérdésben végigfut. A kérdés nem az, hogy Európa felismerte-e a versenyképességi problémát, hanem az, hogy hajlandó-e saját maga ellenében is megoldani, akár a többsebességes Európa megkerülhetetlenségét elfogadva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×