Az Ukrajna elleni orosz támadásra reagálva Németország védelmi kiadásainak masszív növelése mellett döntött. Olaf Scholz kancellár február végén a Bundestagban jelentette be 100 milliárd eurós egyszeri stratégiai különleges alapot. A szociáldemokrata kancellár közölte azt is, hogy Németország az eddigi 1.4 százalék helyett a bruttó hazai össztermék 2 százalékát fordítja majd védelmi célokra.

A védelmi képességek fejlesztésében nemcsak az kulcsfontosságú, hogy a Bundeswehr rendelkezzék a legmodernebb fegyverekkel, eszközökkel és tudással, hanem az is, hogy egész Európa lépést tartson a világgal – hangoztatta három nappal az orosz invázió után Scholz.

A jelentős költségvetési ráfordításokat igénylő különleges alap életbe lépéséhez azonban szükség van arra, hogy ennek megfelelően módosítsák az alkotmányt. Ez azonban késett a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív pártszövetség közötti, hetek óta tartó vita miatt. Most viszont létrejött a megegyezés, és mivel a koalíció, illetve a CDU/CSU rendelkezik a szükséges kétharmados parlamenti többséggel,

már semmi sem áll az alaptörvény módosításának útjában.

A pártok között ugyanakkor még nem zárult le teljesen a vita azzal kapcsolatban, hogy az alapot milyen konkrét célokra fordítsák. A CDU/CSU ragaszkodik ahhoz, hogy a különleges alap kizárólag a Bundeswehrt "gazdagítsa". A kormánykoalció pártjai közül ugyanakkor mindenekelőtt a Zöldek pártja áll ki amellett, hogy az összegből jusson a kiberbiztonság erősítésére, továbbá egyes partnerországok támogatására is.

Christine Lambrecht szociáldemokrata védelmi miniszter ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a lényegi pontokban sikerült megegyezni. A miniszter szerint sikerül biztosítani, hogy a Bundeswehr felszereltsége megfelelő legyen, és ezáltal a szükséges módon hozzájárulhasson mind az ország, mind a NATO védelméhez.

Egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy a haderő korszerűsítése milyen konkrét fegyverbeszerzésekre terjed ki.

Értesülések szerint az erre vonatkozó listát ugyanakkor hamarosan közzéteszik.

A különleges alappal szemben a védelmi kiadásoknak a bruttó hazai termékhez viszonyított 2 százalékos növelése nem kerül alkotmányos rögzítésre. Ennek fő oka koalíciós források szerint az, hogy a bruttó hazai termék nagysága a költségvetés megállapításakor még egyáltalán nem ismert, ezért el kívánják kerülni az alkotmány megsértését.

Saskia Esken, a szociáldemokrata SPD elnöke szerint egyáltalán nem valószínű, hogy a kétszázalékos növekedést minden évben azonos módon érhetik majd el.