eur:
394.33
usd:
371.39
bux:
0
2024. április 16. kedd Csongor
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszél Olaf Scholz német kancellárral tartott sajtótájékoztatóján a moszkvai Kremlben 2022. február 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Sergey Guneev

Vlagyimir Putyin: a nyugati szankciók olyanok, mint egy hadüzenet

Kemény szavakat fogalmazott meg az orosz elnök a nyugati gazdasági intézkedések, valamint az Ukrajna fölötti esetleges légtérzár kapcsán.

Oroszország fegyveres konfliktus résztvevőjének tekint minden olyan országot, amely repülési tilalmat próbál bevezetni Ukrajna területe felett – mondta Vlagyimir Putyin elnök az Aeroflot orosz állami légitársaság alkalmazottaival televíziókamerák előtt beszélgetve az Interfax tudósítása szerint.

Mint ismert, korábban Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet bevezetését szorgalmazta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A NATO nem tartja ezt megfelelő lépésnek, mert a háború eszkalációjához vezethet, és egyetlen más ország sem jelentkezett egyelőre, hogy támogatná ezt az ukrán kezdeményezést. Jelenleg a polgári repülés tiltott Ukrajna felett.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztere a BBC tudósítása szerint rámutatott: az Ukrajna feletti repülési tilalom nemcsak a NATO-szövetségesekre jelentene veszélyt, hanem akadályozná Ukrajna védekezési képességét is.

Az orosz elnök most azt mondta, hogy Ukrajna szinte teljes katonai infrastruktúrája megsemmisült, a légvédelmet sikeresen felszámolták. Putyin szerint ezért van szó most az ukrajnai légtér lezárásáról - írta a Telex az elhangzottak alapján.

Vlagyimir Putyin a jelenlegi, nyugati szankciókat az Interfax összegzése szerint szombaton

egy Oroszország elleni hadüzenethez hasonlította,

úgy fogalmazva, hogy ezek "nagyon közel állnak egy háborús deklarációhoz".

"Hála istennek, idáig még nem jutottunk el, de úgy gondolom, hogy az »úgynevezett« partnereink értik, mivel jár ez, és mivel fenyeget mindenki számára" - mondta az elnök.

Az Interfax felidézte, március 1-jén Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke arra szólította fel a nyugati politikusokat, hogy legyenek óvatosabbak a "háború" szó használatával Oroszországgal kapcsolatban, még a gazdasággal kapcsolatban is. Így reagált Bruno Le Mer francia gazdasági miniszter szavaira, miszerint Európa gazdasági háborút indít Oroszország ellen. Medvegyev emlékeztetett rá, hogy "az emberiség történetében a gazdasági háborúk gyakran valódi háborúkká fejlődtek".

Az elnök megismételte, hogy Moszkvának meg kell védenie az oroszokat Kelet-Ukrajnában, Ukrajnát meg kell fosztani fegyvereitől és "nácimentessé" kell tenni, továbbá el kell érni azt is, hogy státusza katonailag semleges legyen - tudósított az MTI.

Kijelentette, hogy sorkatonákat nem vontak be az ukrajnai hadműveletekbe, azokat hivatásos katonák hajtják végre. Úgy vélte,

nem is lesz szükség sorozásra, mert "minden terv szerint halad".

Oroszországban nem terveznek bevezetni különleges veszélyhelyzetet - hadiállapotot -, Putyin szerint az országban nincs és nem is lesz ilyenre ok.

A Portfolio a beszéd további részeiből idézve azt írta, hogy Oroszország gazdaságát az elnök úgy akarja újraindítani, hogy a jövőben „maximális gazdasági szabadságot” akar adni az országban működő vállalkozásoknak, befektetőknek. A tárgyalások már megindultak olyan cégekkel, melyek a kritikus infrastruktúra üzemeltetését veszik majd át nyugati cégektől.

Mint ismert, a Nyugat azt követően foganatosított kemény szankciókat Oroszországgal szemben, hogy Putyin elrendelte az Ukrajna elleni támadást, amelyet a NATO-tagországok - rendszeresen megismételt álláspontjuk szerint - jogtalannak és provokálatlannak tartanak. Az elnök ráadásul a támadás megindításakor azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor az orosz erők Ukrajna számos térségében, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat.

Címlapról ajánljuk
Egeresi Zoltán az Arénában: súlyos üzenetet kapott Erdogan, de a hatalma nincs veszélyben

Egeresi Zoltán az Arénában: súlyos üzenetet kapott Erdogan, de a hatalma nincs veszélyben

Recep Tayyip Erdogannak ez lehet az utolsó ciklusa államfőként, hiszen a török alkotmány szerint nem indulhat több alkalommal a pozícióért. 2028-tól valóban új elnöke lesz Törökországnak? Erről, valamint a március 31-i önkormányzati választások jelentőségéről is beszélt Egeresi Zoltán Törökország-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.16. kedd, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×