Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (b) és Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a NATO-tagállamok külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozásán Brüsszelben 2022. március 4-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Jens Stoltenberg: Tiltott fegyvereket használ Oroszország Ukrajnában

Jens Stoltenberg az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozást követő sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy "az elkövetkező napok valószínűleg még rosszabbak lesznek, több halált, szenvedést és pusztítást hoznak majd, ahogyan az orosz erők keményebb fegyvereket vetnek be, és folytatják támadásaikat az egész országban".

A NATO-főtitkár kijelentette: a szövetség nem támogatja az ukrán vezetés kérését, miszerint repüléstilalmi övezetet kellene létrehozni Ukrajna felett, hogy megakadályozzák az orosz légicsapásokat.

"Megértjük az elkeseredettséget, de a repüléstilalmi zóna bevezetése teljes körű háborúhoz vezethet Európában" - jelentette ki Stoltenberg. Azt is leszögezte: a NATO nem küld csapatokat Ukrajna területére. A szövetségesek egyetértenek abban, hogy a NATO-s katonai gépeket nem lehet bevetni az ukrán légtérben, se csapatokat Ukrajna területén - fogalmazott. Hozzátette azonban, hogy a NATO felelőssége, hogy megakadályozza "Putyin elnök háborújának" az ukrán határokon kívüli kiterjedését.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország kazettás bombákat vet be Ukrajnában. Ez a fegyver a nemzetközi szokásjog alapján tiltott fegyvernek minősül. Stoltenberg ismételten felszólította Putyin elnököt, hogy fejezze be a háborút, vonja ki csapatait Ukrajna területéről, és kezdjen feltételek nélküli diplomáciai tárgyalásokba.

(A nyitóképen: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (b) és Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a NATO-tagállamok külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozásán Brüsszelben 2022. március 4-én.)

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Elapadtak a csapok az egyik magyar településen, főzni és mosni sem tudnak a lakók

Elapadtak a csapok az egyik magyar településen, főzni és mosni sem tudnak a lakók

Vízkorlátozást vezettek be a Hajdú-Bihar megyei Nagyrábén, miután a hőség miatt annyira megugrott a vízfogyasztás, hogy a települést ellátó víztározó majdnem kiürült - adta hírül az RTL. A kétezer fős faluban napközben alig csordogált víz a csapokból, a helyiek szerint sem főzni, sem mosni nem tudtak. A Debreceni Vízmű szakemberei azért rendelték el a korlátozást, mert a tározó négy másik települést is ellát, így a teljes kiürülés komoly veszélyt jelentett volna. A Magyar Víziközmű Szövetség szerint több tucat településen okozhat hasonló problémákat a nyári hőség.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×