Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata által közreadott kép egy lelőtt orosz repülőgép maradványairól az észak-ukrajnai Csernyihivben 2022. március 5-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata

Hétvégén már nem, csak hétfőn ül le tárgyalni az orosz és az ukrán delegáció

Ez lesz a harmadik alkalom, hogy megbeszélést folytatnak a harcoló felek küldöttei.

Pénteken még úgy tűnt, hogy már a hétvégén ismét tárgyalóasztalhoz ülnek Oroszország és Ukrajna küldöttei, ám végül hétfőre szervezik meg a találkozót. A Reuters beszámolója szerint az ukrán delegáció egyik tagja, David Arakhamija (aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pártjának parlamenti frakcióvezetője is) egy Facebook-posztban számolt be a fejleményről, de részleteket nem közölt.

Az orosz fél a Reuters szerint kevésbé határozott: az Interfax orosz hírügynökség Leonyid Szluckij orosz tárgyalót idézte, aki szerint "a harmadik fordulóra valóban sor kerülhet a következő napokban, lehetséges, hogy hétfőn lesz".

A két ország küldöttei két tárgyalási fordulót folytattak le azóta, hogy Oroszország február 24-én katonai hadműveleteket indított Ukrajna ellen. Legutóbb, csütörtökön a felek megállapodtak abban, hogy humanitárius folyosókat nyitnak meg, hogy a civileket kiengedjék egyes harci övezetekből. Ezek végrehajtása késik, Mariupolnál például hiába egyeztek meg tűzszünetben, nem tudtak érdemi evakuációs műveletet végrehajtani, mert lövések dördültek. Az oroszok és az ukránok egymásra mutatnak abban tekintetben, hogy ki lőtt először.

Ukrajna szombaton közölte, hogy a tárgyalások nem vezettek eredményre, de folytatni fogják azokat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton kijelentette, hogy Zelenszkij azon kísérlete, hogy közvetlen NATO-segítséget szerezzen a konfliktusban, nem segíti a két fél közötti tárgyalásokat, de Moszkva készen áll a harmadik fordulóra.

A Reuters összefoglalója felidézi: a Kreml még pénteken azt közölte, hogy a tárgyalások előrehaladása attól függ, hogy Kijev hogyan reagál a háború befejezésének módjára vonatkozó moszkvai álláspontra, amelyet csütörtökön közöltek Ukrajnával. Az orosz TASS hírügynökség Leonyid Szluckijt, az orosz küldöttség tagját (az orosz alsóház külügyi bizottságának tagját) idézte, aki szerint az ukrán fél a második fordulóban némi nyitottságot mutatott a megállapodás elérésére.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szombaton arról beszélt, hogy nem lát előrelépést a fehérorosz-ukrán határon zajló orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalásokban, de "folytatni kell a párbeszédet".

(A nyitóképen: Az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata által közreadott kép egy lelőtt orosz repülőgép maradványairól az észak-ukrajnai Csernyihivben 2022. március 5-én.)

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×