eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Olaf Scholz német kancellár a német hadsereg fejlesztéséről és új energiapolitikáról beszél a szövetségi parlamentben (Bundestag) Berlinben 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Olaf Scholz Ukrajna megpróbáltatásairól: ez csak a kezdet...

A német kancellár szerint az orosz invázió miatt "nagyon-nagyon drámai" helyzetbe kerülhet az ország.

Az eddigi vérengzés valószínűleg csak a kezdete mindannak, ami a "szó szerint a túlélésért küzdő" Ukrajnára vár – mondta Olaf Scholz német kancellár Berlinben, kiemelve, hogy az orosz invázió miatt "nagyon-nagyon drámai" helyzetbe kerülhet a kelet-európai ország.

A német kancellár Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel tartott tájékoztatóján felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt "az ukrajnai vérontás azonnali leállítására" és csapatok kivonására, és elmondta, hogy az Ukrajnából érkező "nyomasztó képek" a "sok halottal és sebesülttel, a lerombolt épületekkel és a tönkretett infrastruktúrával csak a kezdetét jelentik mindannak, ami valószínűleg jön még".

Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin valószínűleg réges-rég eltervezte az Ukrajna elleni támadást, hiszen a már

korábban megjelent írásaiban "minden benne van, ami most történik". Ezért "nagyon fenyegetett" helyzetben vannak az ukrán polgárok és az ukrajnai demokrácia

- mondta Olaf Scholz.

Hozzátette, hogy az orosz gazdaság lehetőségeit erőteljesen korlátozó szankciók után biztosan következnek még újabb büntetőintézkedések. A szankciók azt üzenik Oroszországnak, hogy "a világ legjobb lehetőségeivel rendelkezünk ahhoz, hogy együtt felépítsünk egy jó jövőt, de ennek az az előfeltétele, hogy nem támadunk másokra katonai erővel" - mondta a német kancellár.

Xavier Bettel kiemelte, hogy "Putyin háborúja" történelmi fordulópont, és nemcsak Ukrajna, hanem a szabadság és az európai értékek ellen irányul. Ebben a helyzetben az EU és a NATO tagjai összetartanak, és egységüket és eltökéltségüket nem szabad alábecsülni.

Ugyanakkor a szankciók mellett a diplomáciai erőfeszítéseket is folytatni kell, főleg Németországnak és Franciaországnak. Oroszországgal "nem könnyű a párbeszéd, de el kell érni a tűzszünetet, és ez lehetetlen anélkül, hogy beszélünk egymással" - mondta a luxemburgi miniszterelnök.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×