Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Holland turisták az athéni Akropoliszon 2020. május 18-án. Görögországban a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítéseként újranyitották a látogatók előtt az Akropoliszt és az összes régészeti műemléket, a múzeumok azonban csak június 15-től nyithatják meg kapuikat.
Nyitókép: MTI/EPA/ANA-MPA/Oresztisz Panajotu

Koronavírus - távoktatás lesz a középiskolákban, a tanárok elégedetlenek Görögországban

Görögországban hétfőtől távoktatás lesz a gimnáziumokban és szakközépiskolákban a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt újabb legalább háromhetes országos karantén keretében.

"Nagyon rosszat tesz nekünk az intézmények bezárása" - mondta az AFP francia hírügynökségnek a középiskolai tanárok szakszervezetének az elnöke, Teodorosz Cuslosz. "A távoktatás ugyanis nem helyettesítheti a személyes jelenlétet az osztályban" - tette hozzá. A szakszervezeti vezető attól tart, hogy a görög gimnáziumok és szakközépiskolák bezárása három hétnél tovább tarthat.

A több európai országban elrendelt második szigorú és kötelező karantén mellett a kormányok nagy része az iskolák nyitva tartása mellett döntött. Ezek között az országok között van Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Írország.

Görögország azonban - akárcsak a tavasszal - megelőzés céljából a középiskolai távoktatás kötelezővé tétele mellett döntött, akárcsak Románia, Olaszország, Szlovákia, Belgium vagy Ausztria.

Görögországban csak az óvodák és az általános iskolák maradnak nyitva. Tanaszisz Kikinisz, a görög tanárok szövetségének elnöke szerint a vírus terjedése miatt a bezárásuk csak idő kérdése. Kikinisz szerint "az iskolák a megfelelő egészségügyi feltéteket biztosítása nélkül, túlzsúfolt osztályokkal működnek".

"Jeleztük az oktatási minisztériumnak, hogy készüljön fel erre a helyzetre" - mondta Teodorosz Cuslosz. "Tizenöt fős kis osztályokat kértünk, több tanár és kisegítő személyzet felvételét a középiskolákba, hogy elkerülhető legyen a bezárás" - tette hozzá.

A szakszervezeti vezető szerint sok gimnazista lába alól már az első, tavaszi karantén idején kicsúszott a talaj. A második bezárás várhatóan csak tovább növeli majd az egyenlőtlenségeket, mert számos diáknak nincsen a távoktatáshoz sem internetje, sem számítógépe.

"Ezeket a problémákat a kormánynak a nyáron kellett volna megoldania, de ehelyett úgy tett, mintha minden rendben volna. Ez már a második hullám, de nem tudjuk, hány jön még" - hangsúlyozta a középiskolás tanárok képviselője.

Görögországban csak a múlt héten 700 diákot diagnosztizáltak a SARS-CoV-2 nevű vírussal. Egy athéni gimnazista tanárnőt, aki nem viselt maszkot a tanteremben, egyévi felfüggesztett börtönre ítéltek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×