eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
2019. június 25-én készült kép egy szudáni kisfiúról egy segélyelosztóhelyen az északnyugat-kenyai Kakuma menekülttáborban. A Kakuma a világ legnagyobb menekülttábora, ahova az elmúlt években több tízezren érkeztek a környező országokból, Dél-Szudánból, Ugandából, Tanzániából, Burundiból és Malawiból. Az ENSZ Világélelmezési Program (WFP) nevű segélyszervezetének jelentése szerint a Kakuma táborban és a szomszédos Kalobeyei táborban élő, több mint 180 ezer menekült több mint 10 százaléka szenvedett akut alultápláltságban 2017-ben.
Nyitókép: MTI/EPA/Kurokava Dai

Megvan az idei Nobel-békedíjas

Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) nyerte el az idei Nobel-békedíjat azon erőfeszítéseiért, amelyeket az éhínséget háborús fegyverként való felhasználása ellen tett - jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság elnöke, Berit Reiss-Andersen.

A bizottság indoklásában azt írta: a koronavírus-járvány csak súlyosbította többmillió ember éhezését szerte a világon, emiatt a testület azzal a felhívással fordul a kormányokhoz, hogy anyagilag támogassa a WFP-t és a többi segélyszervezetet olyan mértékben, hogy gondoskodni tudjanak az éhezők élelemmel való ellátásáról.

"Mindaddig, amíg nincs oltóanyag a vírus ellen, az élelem a legjobb vakcina a káosz ellen" - írták. "A bizottság az idei díjjal arra a többmillió emberre szeretné ráirányítani a világ figyelmét, aki éhezik, illetve fenyegeti az éhínség. A Világélelmezési Program többoldalú együttműködés keretében kulcsszerepet játszik az élelmezésbiztonság és ezáltal a béke megteremtésében. Nap mint nap tesz a népek testvériségének elősegítésért, ami része volt Alfred Nobel szándékának. A WFP tavaly 88 ország százmillió lakosát segítette élelemmel. A világjárvány okozta további nehézségek ellenére az idén képes volt fokozni erőfeszítéseit" - olvasható az indoklásban.

Reiss-Andersen ehhez hozzátette, hogy az élelmet és az élelemhiányt nemcsak fegyverként, de konfliktusok gerjesztőjeként is fel lehet használni. "Szerintem a világ egyik legősibb konfliktusgerjesztő eszköze, hogy egy terület elfoglalásához ki kell éheztetni annak lakosságát", amit például gazdaságaik felégetésével lehet elérni. "A világjárvány rámutat arra, hogy nagy válsággal állunk szemben, és ugyanabban a csónakban evezünk. A nemzetközi szolidaritásra és a többoldalú együttműködésre most nagyobb szükség van, mint valaha" - tette hozzá.

Szanaa, 2018. július 5.
Az ENSZ Világélelmezési Program (WFP) nevű segélyszervezetének élelmiszersegélyét veszik át jemeni férfiak a főváros, Szanaa egyik elosztóközpontjában 2018. július 4-én. A világ egyik legsúlyosabb humanitárius válsága sújtja a polgárháború dúlta 26 milliós népességű közel-keleti országot, ahol a lakosság kétharmada nem jut elegendő élelmiszerhez, ebből 8,4 millió ember súlyos nélkülözésnek van kitéve. (MTI/EPA/Jajha Arhab)
Az ENSZ Világélelmezési Program (WFP) nevű segélyszervezetének élelmiszersegélyét veszik át jemeni férfiak a főváros, Szanaa egyik elosztóközpontjában 2018. július 4-én. A világ egyik legsúlyosabb humanitárius válsága sújtotta a polgárháború dúlta 26 milliós népességű közel-keleti országot, ahol az akkori adatok szerint a lakosság kétharmada nem jutott elegendő élelmiszerhez, ebből 8,4 millió ember volt súlyos nélkülözésnek kitéve. (MTI/EPA/Jajha Arhab)

A Nobel-bizottság indoklásban olvasható még: "Az éhínség és a fegyveres konfliktusok közötti összefüggés egy ördögi kör: a háború élelmiszerhiányt és éhínséget okozhat, de az élelemhiány is előidézője lehet felszínalatti konfliktusoknak, amelyek erőszakhoz vezethetnek. Azonban mindaddig nem számolható fel az éhínség, amíg véget nem vetünk a háborúknak és fegyveres konfliktusoknak."

A Nobel-bizottság jelezte:

reméli, hogy az elismerés többeket adományozásra ösztökél majd.

Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke hangsúlyozta, a világ minden országának kötelessége biztosítani, hogy az emberek ne éhezzenek.

A díj 10 millió svéd korona (335 millió forint) pénzbeni jutalommal és egy aranyéremmel jár, amelyet december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adnak át.

Az idei díjra nagyon sok jelölés érkezett az AP hírügynökség beszámolója szerint: 221 magánszemélyt és 107 szervezetet jelöltek a február 1-jei határidőig.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Forgalmi dugóba került az építőipar

Forgalmi dugóba került az építőipar

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×