Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) nyerte el az idei Nobel-békedíjat azon erőfeszítéseiért, amelyeket az éhínséget háborús fegyverként való felhasználása ellen tett - jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság elnöke, Berit Reiss-Andersen.
A bizottság indoklásában azt írta: a koronavírus-járvány csak súlyosbította többmillió ember éhezését szerte a világon, emiatt a testület azzal a felhívással fordul a kormányokhoz, hogy anyagilag támogassa a WFP-t és a többi segélyszervezetet olyan mértékben, hogy gondoskodni tudjanak az éhezők élelemmel való ellátásáról.
"Mindaddig, amíg nincs oltóanyag a vírus ellen, az élelem a legjobb vakcina a káosz ellen" - írták. "A bizottság az idei díjjal arra a többmillió emberre szeretné ráirányítani a világ figyelmét, aki éhezik, illetve fenyegeti az éhínség. A Világélelmezési Program többoldalú együttműködés keretében kulcsszerepet játszik az élelmezésbiztonság és ezáltal a béke megteremtésében. Nap mint nap tesz a népek testvériségének elősegítésért, ami része volt Alfred Nobel szándékának. A WFP tavaly 88 ország százmillió lakosát segítette élelemmel. A világjárvány okozta további nehézségek ellenére az idén képes volt fokozni erőfeszítéseit" - olvasható az indoklásban.
Reiss-Andersen ehhez hozzátette, hogy az élelmet és az élelemhiányt nemcsak fegyverként, de konfliktusok gerjesztőjeként is fel lehet használni. "Szerintem a világ egyik legősibb konfliktusgerjesztő eszköze, hogy egy terület elfoglalásához ki kell éheztetni annak lakosságát", amit például gazdaságaik felégetésével lehet elérni. "A világjárvány rámutat arra, hogy nagy válsággal állunk szemben, és ugyanabban a csónakban evezünk. A nemzetközi szolidaritásra és a többoldalú együttműködésre most nagyobb szükség van, mint valaha" - tette hozzá.
A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.
A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.