A tárca bekérette a német nagykövetet, és közölte vele, hogy a döntés a kölcsönösség elvén alapul.

Moszkva arra reagált, hogy a német kormány december 4-én nemkívánatos személynek nyilvánított két orosz diplomatát,

arra hivatkozva, hogy az orosz hatóságok nem működtek kellőképpen közre egy augusztusi berlini gyilkosság felderítésében, amelynek áldozata orosz sajtóforrások szerint egy georgiai állampolgárságú csecsen emigráns, Zelimhan Hangosvili, egykori lázadó harctéri parancsnok volt.

A gyilkosság gyanúsítottja egy orosz állampolgár, és a német ügyészség nem zárta ki, hogy Oroszország részese lehet a bűncselekménynek. Moszkva tagadta, hogy köze lett volna a történtekhez.

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön határozottan tiltakozott a német misszióvezetőnél a két orosz diplomata kiutasítása miatt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Berlin lépését abszolút indokolatlannak, a két német külügyi alkalmazott nemkívánatos személlyé nyilvánítását pedig kényszerű válaszintézkedésnek nevezte. Kifejezte az orosz fél reményét, hogy az eset nem gyakorol negatív befolyást a "nagyon konstruktív" orosz-német párbeszéd további fejlődésére és bővítésére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a "normandiai négyek" hétfői párizsi csúcstalálkozója után tartott közös sajtóértekezleten azt mondta, hogy a Berlinben megölt férfi a moszkvai metróban elkövetett merényletek egyik szervezője volt, és alvilági leszámolás áldozata lehetett. Közölte, hogy Moszkva kérte a kiadatását, de Berlin nem reagált erre.

A Kommerszant című orosz napilap korábban arról írt, hogy Hangosvilinek ellenségei voltak az oroszországi és a Nyugat-Európába emigrált csecsenek között is. Az előbbiek ellen a második csecsen háborúban (1999-2009) harcolt, utóbbiak közül pedig többeket cserben hagyott, amikor meghívta őket Georgiába, ahol lecsaptak rájuk a helyi rendvédelmi szervek kommandósai.