Benjámin Netanjahu, az izraeli átmeneti kormány miniszterelnöke szeptember elején jelentette be, hogy a NAÜ ellenőrei nukleáris anyagra bukkantak egy titkos iráni raktárban a teheráni Turkuzábádban. Az akkori kormányfő állítása szerint erről ő tájékoztatta az ellenőröket még tavaly. A NAÜ eddig hivatalosan nem erősítette meg az értesülést.

Az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő szakosított szervezete azt is közölte negyedévi jelentésében, hogy tovább nőttek a 2015. évi atomalkuban engedélyezett mérték felett az alacsony fokon dúsított iráni uránkészletek, és elérték a 372,3 kilogrammot, amely jóval meghaladja az engedélyezett 202,8 kilogrammos limitet.

A NAÜ megerősítette azt a múlt heti iráni bejelentést is, hogy a fordói nukleáris létesítményben megkezdődött az urándúsítás, amit tilt az atomalku. A Reuters brit hírügynökség birtokába jutott bizalmas jelentés szerint Irán november 9. óta folytat urándúsítást a létesítményben. Az eddigi urándúsítás legnagyobb szintje továbbra is 4,5 százalékos, amely meghaladja a szerződésben engedélyezett 3,67 százalékot, de jóval alatta marad a korábbi 20 százaléknak és az atomfegyver gyártásához szükséges 90 százaléknak.

A jelentés szerint Irán a szerződésben engedélyezett IR-1 típusú centrifugákon kívül modernebb berendezéseket is használ az urándúsításhoz, és a szerződésben nem említett centrifugákat is telepített.

Irán a múlt héten jelentette be, hogy olyan berendezések kifejlesztésén dolgozik, amelynek a teljesítménye az ötvenszerese az IR-1 típusú centrifugáénak.

Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a 2015-ben hat nagyhatalom és Teherán között megkötött egyezményből, amelyben Irán vállalta, hogy a nemzetközi szankciók fokozatos feloldása fejében korlátozza atomprogramját. A 2019. májusi amerikai kilépés után Teherán bejelentette, hogy nem tartja be több, az urándúsítással kapcsolatos kötelezettségvállalását.