eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Matteo Salvini olasz belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes sajtótájékoztatót tart az olasz alsóház római épületében 2019. február 11-én, miután a Liga vezette olasz jobbközép koalíció fölényesen nyert a közép-olaszországi Abruzzo tartományban előző nap rendezett időközi választásokon. Abruzzo új tartományi elnöke a jobbközép koalíció jelöltje, Marco Marsilio, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) szenátora lett. A Salvini vezette Liga, a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI) és a Giorgia Meloni irányította FdI közös jelöltje a szavazatok 48 százalékát szerezte meg. A Liga 28 százalék körül teljesített, és ezzel a tartomány legnagyobb pártjává lépett elő.
Nyitókép: MTI/EPA/Angelo Carconi

Salvini megint keményen üzent

Franciaország és Németország nem diktálhatja az európai migrációs politikát - szögezte le Matteo Salvini olasz belügyminiszter a francia kollegájának, Cristophe Castanernek írt levelében, és azt is megüzente vasárnap a közösségi médiában, hogy Olaszország nem lesz Brüsszel, Párizs és Berlin menekülttábora.

Matteo Salvini WhatsApp-oldalán azt üzente, Franciaország és Németország nem dönthet a migrációs politikáról, "nem véve tudomást a migrációnak leginkább kitett országok, Málta és Olaszország kéréseiről".

Olaszország azt akarja, hogy tisztelettel tekintsenek rá.

"Nem vagyunk Brüsszel, Párizs és Berlin menekülttábora. Olaszország felemelte a fejét!"

- hangsúlyozta az olasz kormánypárt, a Liga vezetője. Kifejtette, Olaszország nem hajlandó többé befogadni az Európába érkező összes migránst.

A július 19-én keltezett levélben Salvini kifejti, hogy szerinte az EU belügyminisztereinek az előző héten, Helsinkiben rendezett informális találkozóján "Olaszországhoz közeli" álláspont született egy olyan európai migrációs politikáról, amely az unió külső határainak védelmét tartja szem előtt.

Az olasz belügyminiszter szerint Helsinkiben megegyezés született a földközi-tengeri kutatási és mentési műveleteket érintő szabályok felülvizsgálatának szükségességéről az illegális és ellenőrizetlen migráció megakadályozására.

A földközi-tengeri műveleteket végző nem kormányzati szervezeteknek (NGO) tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi jogszabályokat és a tagállamok törvényeit is - írta.

A finnországi találkozón az európai belügyminiszterek nem jutottak megállapodásra arról, hogy legyen-e ideiglenes megoldás a Földközi-tengeren megmentett emberek szétosztására a tagállamok között. Olaszország és Málta elutasította azt a francia-német javaslatot, hogy a földközi-tengeri országok első számú felelőssége a migránsok mentése, partra engedése, valamint azonosítása. Róma és Valletta nem titkolt célja, hogy ne kizárólag Olaszország és Málta minősüljön első befogadó országnak a földközi-tengeri migrációs útvonal európai végállomásán.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×