A jelenlévő közép-európai vezetők mindegyike aláhúzta az uniós kohéziós politika és a közös agrárpolitika fontosságát, általában viszont elégtelennek tartják az Európai Bizottságnak a 2020 utáni költségvetésre vonatkozó javaslatát - számolt be Morawiecki a soros EU-elnökséget képviselő Viorica Dancila román kormányfővel közösen tartott sajtókonferencián.

A lengyel kormányfő közölte:

a csúcs résztvevői elfogadták a Varsói nyilatkozat nevű közös dokumentumot, amely a közös európai piac és az uniós költségvetés szerepe mellett aláhúzza a biztonságpolitikai együttműködést és a NATO szerepét.

Viorica Dancila úgy látta: a közös nyilatkozat "fontos alappillért jelent az EU jövőjének építésében".

Morawiecki örvendetesnek nevezte, hogy a csúcstalálkozón sok stratégiai témában sikerült konszenzusra jutni.

"A közös nevező áttörést jelent, mert a közép-európai országok közös érdekeinek a megfogalmazásában segít" az EU fórumán - hangsúlyozta.

Megítélése szerint a költségvetés ügyében Varsóban kifejezésre juttatott közös közép-európai álláspont "nagyon világos jele" annak, hogy a jövő évben elfogadandó költségvetés "feltehetőleg sokkal előnyösebb lesz a közép-európai országok számára, mint ahogy ezt egyesek néhány hónappal ezelőtt gondolták".

A lengyel kormányfő közölte:

a politikusok azonos módon vélekedtek a migrációról is.

Megegyeztek továbbá az áfacsalások és az adóparadicsomok elleni harc fontosságáról, és kifogásolták, hogy az adóparadicsomnak számító egyes nyugati EU-tagállamok is megfosztják az adóbevételektől a "kevésbé vagyonos" közép-európai országokat.

A csúcson kitértek a szubszidiaritás elvének alkalmazására is az EU-ban, ennek értelmében Brüsszelnek a tagállamokra kellene bíznia mindazt, amit nemzeti hatáskörben lehet megoldani - folytatta Morawiecki.

"Közép-Európa egységes hangján szorgalmazzuk, hogy a szubszidiaritás elvét nem szabad megszegni, sőt vissza kell állítani teljeskörű alkalmazását" - fogalmazott.

A varsói csúcstalálkozón annak a tíz országnak (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia) a vezetői vettek részt, amelyek 15 évvel ezelőtt, 2004. május 1-én csatlakoztak az EU-hoz.

Képviseltette magát továbbá a 2007-ben taggá vált Bulgária és Románia, valamint a 2013 óta tag Horvátország. Kilenc kormányfő, két miniszterelnök-helyettes, egy külügyminiszter és egy házelnök volt jelen. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte. Az Európai Bizottságot egyik alelnöke, Jyrki Katainen képviselte.