eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

A vesztegetési ügyben az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének több volt és jelenlegi tagja is érintett lehet

A vizsgálócsoport szerint erős a gyanú, hogy az ET parlamenti közgyűlésének több tagja is vétkes az azeri vesztegetési ügyben.

Erős a gyanú, hogy az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének több volt és jelenlegi tagja is vétkes a szervezetet is érintő azeri vesztegetési ügyben - írta jelentésében a testület által megbízott korrupcióellenes vizsgálócsoport.

A szakértők által összeállított értékelésben megállapították, hogy többen is Azerbajdzsán érdekeit képviselték a közgyűlésben, az érintettek a szervezeten belüli "lobbitevékenységükkel" megsértették az etikai normákat.

Az intézményi korrupciót elősegítő rejtett gyakorlatok felderítését végző vizsgálócsoport ötven tanút hallgatott meg és rengeteg dokumentumot áttanulmányozott - írták a több mint 200 oldalas dokumentumban.

Azerbajdzsán állítólag 2 millió eurót fizetett a testület egyes tagjainak azért, hogy jelentésükben kedvezőbb képet fessenek az országban fogva tartott politikai foglyok helyzetéről.

Egyeseket állítólag kaviárral, szőnyegekkel és luxusnyaralásokkal ajándékoztak meg.

Michele Nicoletti, a parlamenti közgyűlés elnöke tevékenységük felfüggesztésére szólította fel az érintett képviselőket, amíg le nem zárul a vizsgálat az ügyben.

Az ügyről beszámoló napilapok elsősorban Karin Strenzt és Eduard Lintnert, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU), illetve a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egykori politikusait emelték ki a feltételezett vétkesek között.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése hétfőn ül össze Strasbourgban.

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű nemzetközi oknyomozó szervezet tavaly nyilvánosságra hozta, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (nagyjából 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, a többi között az Európa Tanács támogatására és befolyásolására. A bakui kormány a pénzmosodáján keresztül állítólag az ET parlamenti közgyűlése több tagjának szavazatát is megvásárolta. Az OCCRP jelentésében több mint 16 ezer azeri tranzakcióról rántották le a leplet.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×