Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Vita Nyugat-Balkán uniós csatlakozásáról

Nem jutottak egyetértésre az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei a nyugat-balkáni államok csatlakozásának legkorábbi lehetséges időpontjáról nem hivatalos szófiai tanácskozásuk első napján, csütörtökön.

Az Európai Bizottság múlt heti állásfoglalása szerint 2025. tekinthető a leginkább esélyes két ország, Szerbia és Montenegró esetében a csatlakozás legkorábbi lehetséges időpontjának, mert egy sor problémát meg kell még oldani addig.

A hírügynökségek ezzel kapcsolatban idézték Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki szerint ennél sokkal gyorsabban kellene haladni. "Ez a stratégia nagyon nagy csalódás számomra... Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államoknak van nyugat-balkáni stratégiája, Oroszországnak van nyugat-balkáni stratégiája, Törökországnak is van, csak az Európai Unió rendkívül lassú, amikor nyugat-balkáni ügyekkel kell szembenéznie" - idézték a magyar minisztert.

Karl Erjavec szlovén külügyminiszter ugyanakkor azon az állásponton volt, hogy még a 2025-ös céldátum sem reális a határviták miatt. "Úgy vélem, nem lehet elvárni, hogy teljesüljenek a feltételek 2025-re, és ez az unió bővítésének nagy problémája lehet" - mondta.

Az uniós külügyminiszterek a tanácskozás második napján, pénteken találkoznak az érintett nyugat-balkáni államok képviselőivel.

A konferencián foglalkoztak Észak-Korea kérdésével is. Federica Mogherini, az unió fő biztonságpolitikai és külpolitikai képviselője kijelentette, hogy "bátorító", ami most történik a Észak- és Dél-Korea között a téli olimpia alkalmával, de az olimpia véget fog érni, és az Európai Uniónak tovább kell munkálkodnia a Koreai-félsziget atomfegyver mentesítése érdekében.

Szíria ügyében Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy fennáll egy regionális konfliktus veszélye, ezért újra kell indítani az ENSZ vezette békefolyamatot.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×