A CNN amerikai hírtelevízió az közép-európai országok Európai Unióval szembeni legitim aggályaival, míg az Adevarul című román lap a magyar kormány regionális vezető szerepre való törekvésével kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal.

A CNN amerikai hírtelevízió a honlapján szerdán megjelent véleménycikkben arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió támogatóinak tanácsos lenne figyelembe venniük a közép-európai országok aggodalmait, és "nem egyszerűen intoleráns, civakodó tagállamokként tekinteni rájuk". Paul Hockenos, a cikk szerzője szerint a közép-európaiak nagyrészt legitim problémákat vetnek fel, bár következtetéseik nem feltétlenül helytállóak. Ha ezeket a felvetéseket az EU nem kezeli megfelelően, akkor azok akár az unió felbomlásához is vezethetnek.

Szerinte a közép-európaiak neheztelése ugyanakkor kissé nehezen érthető annak fényében, hogy a régió gazdasága az utóbbi években meredeken növekedett, és a lakosság nagy része is egyértelműen EU-párti. Közép-Európa leghangosabb demagógjai sem EU-ellenesek, hanem inkább Brüsszel-ellenesek, amennyiben konkrét uniós politikákat illetően vannak nézeteltéréseik, nem pedig magával az unió egészével - írta.

Az unióban fennálló demokráciadeficitre a kisebb, szegényebb közép-európai országok még érzékenyebbek - jegyzi meg a CNN véleménycikkének szerzője. A nyugati országok sokszor azt éreztetik a közép-európaiakkal, hogy nincs joguk panaszkodni, "örüljenek, hogy egyáltalán ott ülhetnek egy asztalnál a nagyokkal". Miután ezt évekig csendben tűrték, a "brüsszeli arrogancia" mostanra már nagyon idegesítővé vált, és a közép-európai populisták ezt az ellenszenvet teljes mértékben ki is használják. A CNN cikke szerint az EU és a közép-európaiak közötti szembenállás a jelek szerint csak mélyülni fog.

Középhatalmi törekvések

Az Adevarul című liberális hátterű román lap Dan Dungaciu és Petrisor Peiu összehasonlító elemzését közölte csütörtökön a centenáriumát ünneplő Romániáról és a regionális vezető szerepre törekvő Magyarországról.

A szerzőpáros precedens nélküli, rejtélyes történetnek tartja azt, hogy Románia a teljes Fekete-tengeri gázt odaígérte három magyar vállalatnak. A még "tisztázásra váró" történetből - más román kommentátorokhoz hasonlóan - azt a következtetést vonták le, hogy az Magyarországot hozza helyzetbe, ahelyett, hogy Romániát segítené hozzá regionális súlya növeléshez.

A szerzők szerint Orbán Viktor nemcsak egy új Magyarországot épít, hanem a Nyugat-Balkánt is magába foglaló teljes közép-európai térség központjává akarja tenni országát, regionális energetikai elosztóként, közlekedési gócpontként, oktatási, technológiai és egészségügyi pólusként erősítve nemzetközi befolyását, ezen célkitűzései elérésében pedig egy erős és a teljes térségre kiterjedő "nemzeti polgárságra" támaszkodik.

Az Adevarul cikkírói úgy látják, Magyarország nem revizionista, annál pragmatikusabb, és Erdély, sőt egész Románia, egyfajta hátországgá vált számára, amelynek lakosságát és erőforrásait saját fejlődéséhez próbálja kihasználni. Példaként a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút tervét említik, amely budapesti egyetemekre csatornázná be az erdélyi szürkeállományt, és magasan képzett szakembereket szállítana a magyar IT-cégek számára. Úgy értékelik: a "hátországban" az erdélyi magyarságnak "végrehajtói" szerepet szánt a budapesti politika.