"A legszerényebb becslés szerint minimum 10 ezren haltak meg"

- írta akkor Nagy-Britannia pekingi nagykövete, Alan Donald Londonba küldött titkos táviratában. A Brit Nemzeti Levéltárban őrzött, a történtek után 28 évvel nyilvánosságra hozott dokumentumba az AFP francia hírügynökség is betekinthetett.

Az 1989. június 5-én, a mészárlás után egy nappal keltezett becslés csaknem tízszer akkora, mint az akkoriban elfogadott adatok, amelyek szerint több száz és több mint ezer között lehetett az áldozatok száma.

Jean-Pierre Cabestan francia Kína-szakértő szerint azonban hiteles a brit nagykövet által közölt szám. Emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi években a titkosítás alól feloldott dokumentumok szinten hasonló nagyságrendről számolnak be. "Ez két független forrás, amely ugyanazt mondja".

A brit nagykövet által említett szám "nem annyira meglepő, tekintve, hogy mennyien voltak Pekingben, és milyen sok embert mozgósítottak a kínai kormány ellen" - hangsúlyozta Cabestan, a hongkongi Baptista Egyetem Kína-szakértője, aki a megtorlást követő napokban Pekingben volt.

Alan Donald jelentése megdöbbentő tanúvallomást tartalmaz a június 4-re virradóra elszabadult erőszakról, amikor a hadsereg behatolt a fővárosba, hogy véget vessen a kommunista hatalom jelképének számító, hatalmas Mennyei béke terén hét héten át tartó tüntetéseknek.

Előrehaladás közben a "27. hadsereg csapatszállító páncélos járművei tüzet nyitottak a tömegre (...), mielőtt átgázoltak volna rajta" - írta a nagykövet, egy titkos forrásra hivatkozva, aki "egy közeli baráttól, az államtanács egyik jelenlegi tagjától" kapta az értesülést.

Amikor a katonák megérkeztek a térre, "a diákok azt hitték, hogy még egy órájuk van távozni, de a páncélosok öt perc múlva rájuk támadtak" - írta Alan Donald. A tüntetőket "darabokra szaggatták" a jelentés szerint.

A kínai vezetés, amely tabuként kezeli az adott időszakot, 1989. június végén közölte, hogy "az ellenforradalmár zavargások" megtorlása során 200 civil és a rendvédelmi erők "több tucatnyi" tagja halt meg.