1 °C
fordulópont lesz a palesztin-izraeli konfliktus történetében
– véli a Közel-Kelet-szakértő. Az ENSZ közgyűlésének 1947-es határozata szerint - ez alapján osztották fel Palesztinát - létrejött Izrael állam, és Jeruzsálemet nemzetközi közigazgatás alá helyezték – emlékeztetett Csicsmann László.
Izrael az 1967-es háborút követően az egész várost elfoglalta, majd annektálta, valamint egységes és oszthatatlan fővárosnak tekintette. A nemzetközi közösség ugyanakkor ezt nem ismerte el, a követségek azóta is Tel-Avivban vannak.
Az Egyesült Államok az elmúlt években fő szószólója volt a kétállamos megoldásnak, vagyis azt támogatta, hogy Izrael mellett egy palesztin állam is létrejöjjön. Bár megállapodás nem volt arra vonatkozóan, hogy az újonnan létrejövő ország fővárosa hol legyen, a palesztin tárgyalófél mindig Kelet-Jeruzsálem területét tekintette a lehetséges megoldásnak. Donald Trump bejelentése szembemegy ezekkel a tervekkel.
Az amerikai elnök lépése továbbá közvetlen hatással lesz az Izrael és a palesztinok között húzódó – az elmúlt hónapokban egyre élesedő – konfliktusra.
Néhány hónapja a Templom hegynél – biztonsági okokra hivatkozva – biztonsági kamerákat és beléptetőkapukat szereltek fel, mely nagy feszültségeket generált. A palesztin frusztráció sokszor erőszakos cselekedetekben nyilvánul meg – hangsúlyozta az egyetemi docens. Ezen reakciók fokozódására lehet számítani az elkövetkező napokban, ha Donald Trump elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának – véli a szakértő.
Az elmúlt időszakban Izrael a közel-keleti régió egyes országaival – köztük Szaúd-Arábiával – igyekszik titokban felvenni a kapcsolatot az iráni fenyegetés miatt. A várható amerikai lépés ennek a formálódó szövetségnek sem kedvez, hiszen Jeruzsálem az iszlám harmadik szent helye is.
A kérdés tehát túlmutat a területi konfliktuson, vallási jelentőséggel is bír,
az arab államok épp ezért óva intették az amerikai elnököt, hogy a tervezett lépést megtegye.
