eur:
411.21
usd:
392.66
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Új sarc a nagyvállalatoknak, többen feljelentést terveznek

A francia kormány is adóztatja a nagyvállalatokat, de az eddigi, 2012-es törvény alkotmányellenes volt. Most új megoldáshoz folyamodtak.

A francia kormány csütörtöki ülésén elfogadta 320 nagyvállalat nyereségadójának rendkívüli megemelését 2017-re, hogy a jövő évi államháztartási hiány a GDP-arányosan három százalék alatt maradjon.

A különadóra azért van szükség, mert az alkotmánytanács október elején alkotmányellenesnek nyilvánította az előző kormányzat által 2012-ben a nagyvállalatokra kivetett osztalékadót.

Az adónem érvénytelenítése miatt a jelenlegi kormány mintegy 10 milliárd eurót kénytelen visszafizetni az érintett cégeknek.

A deficitcélért

"Gyorsan kellett valamit kitalálni" - mondta csütörtökön Christophe Castaner kormányszóvivő, miután a miniszterek jóváhagyták a kormányülésen a 2017-ben alkalmazandó plusz nyereségadót. Ennek értelmében a megszokott 33,3 százalék helyett az évi több mint egymilliárd eurós forgalmat jegyző cégcsoportok nyereségadója idén 38,3 százalék lesz, a 3 milliárd eurónál nagyobb forgalmúaké pedig 43,3 százalék.

A plusz adóból 5,4 milliárd eurós bevételre számít a kormány, így az érvénytelenített adónem visszatérítésére csak 5 milliárd eurót kell kivenni az államkasszából.

"Ez volt a választás, vagy pedig az, hogy nem tartjuk be az európai kritériumokat" - mondta Bruno Le Maire gazdasági miniszter, aki szerint ezzel a megoldással a deficit idén a 3 százalékos határ alatt marad, 2,9 százalék lesz.

Emmanuel Macron államfő elkötelezte magát, hogy nem lépi túl a 3 százalékos plafont azért, hogy visszaszerezze Franciaország hitelét az eurózónán belül, elsősorban a Németországgal folytatott együttműködés érdekében.

Feljelentik az államot

Az osztalékadó érvénytelenítése után tucatnyi cég jelezte, hogy feljelentést tesz az állam ellen, amely szerintük tisztában volt azzal, hogy törvénytelen módon vetette ki az adót, de ez nem zavarta, és behajtotta.

Az idei rendkívüli nyereségadót viszont a legnagyobb munkáltatói szervezet, a Medef alelnöke, Thibault Lanxade "teljesen igazságtalannak" minősítette.

Az ügy az előző, szocialista kormányzat és a jelenlegi kormánytöbbség közötti politikai leszámolás tárgya lett, az érintett politikusok egymásra mutogatnak.

A jobboldalról érkezett jelenlegi gazdasági miniszter szerint "állami botrány" az osztalékadó története, ezért a pénzügyi felügyeleti szervtől kérte a felelősök megnevezését. A vizsgálat eredményét november 10-én hozzák nyilvánosságra.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×